Az Alice Csodaországban cím hallatán sokaknak Walt Disney vagy Tim Burton univerzuma ugrik be, azonban az eredeti koncepciót Lewis Carroll vetette papírra, még 1865-ben. A történetben minden általános érvényű szabály felborul: nincs határ fizikai és biológiai síkon, fantázia és valóság között, és az sem egyértelmű, hogy mit szabad és mit kevésbé. Azon túl, hogy a gyerekmesének tűnő történet burkoltan erős társadalomkritikát fogalmaz meg, az alaptörténet is jóval mélyebben gyökerezik. Következzen néhány érdekesség a történetről és kissé bizarr írójának életéről.
Az ominózus mese főhőse, Alice a valóságban is létezett
Alice Liddell mindössze négyéves volt, amikor végérvényesen elbűvölte az írót. Carroll sosem titkolta, hogy története főszereplőjének alakját a kislány ihlette, akivel sokáig barátok voltak, később azonban eltávolodtak egymástól. Ebben talán az is szerepet játszhatott, hogy Carroll, aki egyébként tehetséges fotós volt, kétértelmű fotókat készített Alice-ról és a nála néhány évvel idősebb nővéréről.
Miután a kislányból felnőtt nő lett, Alice szerelembe esett Viktória királynő fiával, Leopold herceggel, aki később megkérte a kezét. A házasság nem jöhetett létre, mert a herceg nem vehetett el egy közrendű lánykát. Alice végül egy matematikushoz ment feleségül, ám Leopold mindig fontos maradt az életében. A második fiát róla nevezte el, s a herceg, hogy viszonozza a gesztust, a saját lányát mindenkori szerelméről, Aliceről nevezte el.
Nem ő választotta, mégis cölibátusban élt
Lewis Caroll elsőszülött fiú volt, és miután édesapja elhunyt, kénytelen volt tíz kisebb testvéréről gondoskodni. Amikor felvették matematikusnak az oxfordi Christ Church College-ba, a pozíció feltétele volt a nőtlenség. Bár a munkalehetőség egzisztenciális biztonságot nyújtott számára, a rendhagyó kitétellel nehezen tudott megbarátkozni. Ez az egész életére hatással volt: bár jártak nők a lakásán, nem nősült meg soha. A házasságot már az anyagiak miatt sem engedhette meg magának, ugyanis hét testvérét haláláig eltartotta.
A kritikusok szerint az író a Szívkirálynő karakterével valójában Viktória királynőre utal a regényben, aki Anglia királynőjeként úgy hitte, hogy a hatalmat a kezében tartja, valójában a parlament nélkül szabadon sosem rendelkezhetett. Carrollnak más célja volt a Szívek Királynőjével, ugyanis ő a nevelőnők tulajdonságait akarta egyetlen karakterben megeleveníteni.
A kutatók erre is rácáfolnak, szerintük csak eggyel volt igazán problémája, aki a szívébe tiport. Ő volt a Liddell család nevelőnője: Mary Prickett.
De kicsoda Dodo?
Az író számtalan karaktert a való életből merített. A történet eredeti koncepciójában Dodo karakterében saját magát és dadogását szerette volna kifigurázni. A Lewis Carroll egy játékos álnév volt számára, hogy elkülönítse matematikusi és írói mivoltát. Eredeti nevén Charles Dodgsonnak hívták, így, amikor bemutatkozott, akkor Do-Do-Do-Dodgson jött ki a száján.
Miért lenne ő Hasfelmetsző Jack?
A Hasfelmetsző és Lewis Carroll kortársak voltak. 1888-ban, amikor a gyilkosságok történtek, az író éppen az 50-es évei közepén járt. A gyanúsítottak listája hosszú volt, de nem segített az író helyzetén az, hogy Carroll egy köztudottan bizarr történet szerzője volt.
Egyesek szerint az író szigorú vallási nevelésben részesült és zaklatási ügyei is voltak az iskolaévei alatt. Ebből következtették ki, hogy sikeres pályafutását követően valószínűleg sorozatgyilkossá nőtte ki magát.
Ez csupán egy felvetés, azonban tény, hogy máig nem tudni, hogy ki volt Hasfelmetsző Jack.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.