A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.
A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban - közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel.
A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.
A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról,
mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető.
Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por-és gázkorongot külső behatás érte.
A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy,
a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét.
A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a "behatolót". Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.
Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan.
"Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését" - magyarázza Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője.
A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé.
A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaii-ban található, a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) pedig Chilében működik.
A CSFK egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A közlemény szerint a Z CMa tanulmányozásával a magyar kutatók jelentősen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind pedig a csillagrendszer távolságának meghatározásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.