Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint

A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradni, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában - idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a bélrendszerükben élő baktériumokat. A Queenslandi Egyetem kutatói a lárvák három csoportját tartották más-más étrenden, és úgy találták, hogy a polisztirollal táplálkozó szuperférgek még növelték is a súlyukat.

A kutatócsoport több olyan enzimet is azonosított a lárvák beleiben, amelyek képesek lebontani a polisztirolt és a sztirolt. Mindkét műanyag gyakori az elviteles ételek csomagolásában, a szigetelésben és egyes autóalkatrészekben. A BBC szerint mindazonáltal nem valószínű, hogy nagyüzemi féregfarmok jönnének létre a műanyaghulladék feldolgozására, inkább arról van szó, hogy meg kell találni azt az enzimet, amely a legnagyobb hatékonysággal segíthetne a műanyagok lebontásában a hulladékfeldolgozókban. Chris Rinke szerint az enzim általi lebontás termékeit más mikrobák értékes alkotóelemmé alakíthatnák például bioműanyagok előállításához.

Már korábbi kutatások is kimutatták, hogy egyes bogarak lárvái képesek elfogyasztani a polisztirolt, de a mostani kutatás nagy előrelépés annak megértésében, hogy a szuperférgek bélrendszerében élő baktériumok molekuláris szinten miként oldják meg a műanyag lebontását - olvasható a BBC ismertetésében.

Más nemzetközi kutatásokban is sikerrel használtak baktériumokat vagy gombákat plasztik lebontására, de egyelőre még kérdéses, hogy ezek a technológiák működőképesek-e kereskedelmi szinten.