Csontváry170 - Megnyílt a Szépművészeti Múzeum kiállítása

Csontváry kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott: az emberi lét egyetemes kérdései, a belső- és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg művészetében - hangsúlyozta a kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Vitályos Eszter felidézte: Csontváry 170 évve1 ezelőtt, 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évtizedekig tartó, útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban egy sorsfordító hallucinációs élmény következményeként határozta el, hogy festő lesz.
Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a "nagy motívumot" kutató utazásokra. Igyekezett megteremteni művészetének anyagi feltételeit, önmaga mecénása volt - emlékeztetett, hozzátéve: nemcsak Csontváry munkássága, hanem ez is példa lehet korunk művészei számára.

Vitályos Eszter kiemelte: a nemrég felújított Ión-Pergamon Csarnok tágas tereiben együtt láthatók olyan főművek, mint A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

A tárlat különlegessége, hogy a festőgéniusz születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM). Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves JPM Csontváry Múzeumba - közölte.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a Budapesten július 16-ig nyitva tartó kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a JPM Csontváry-gyűjteményét egyesíti, három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve.

Mint hozzátette, a tárlat így a talán legegyedibb és legkülönlegesebb magyar festőművész valamennyi ikonikus alkotását bemutatja.

Ez a kiállítás méltó nemcsak a magyarokban élő Csontváry-kultuszhoz, de látványában és elrendezettségében a legközelebb áll ahhoz az eszményhez, ahogyan maga a mester szerette volna látni és láttatni életművét - közölte.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Csontváry maga kétszer is az egykori Nagy Iparcsarnokot választotta művei bemutatására, amelynek helyén most az Új Nemzeti Galéria felépítését tervezik.
Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar grandiózus életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is "lélegzethez juthatnak".

A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek - jegyezte meg.

Csontváry 1919-ben kigúnyolt, kinevetett különcként, magányosan halt meg, most azonban műveit azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy "vetélytárs", Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik - mutatott rá Gergely Mariann.