Az állkapocstöredék egy nagyjából hétéves gyereké lehetett. A szakemberek egy felnőtt homo sapiens fogát is fellelték, aki hozzávetőleg ugyanabban az időben élhetett a barlangban, mint a gyerek.
Az 1983-ban felfedezett barlangban első alkalommal 2004-ben találtak kőkori emberi maradványokat, ezért a szakemberek gyakorta folytatnak ásatásokat a térségben. A barlangban és a barlang előtt mintegy tizenkét modern ember maradványait lelték meg, akik 5-11 ezer éve élhettek ott. A most felfedezett fog- és csontmaradványok azonban az eddigi legrégebbiek, amelyeket helyben találtak.
A régészek szerint a barlangban folytatott ásatások egyebek között új bizonyítékokkal szolgálnak egy drámai klímaváltozásra, amely a korabeli vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek életét jelentős mértékben befolyásolta. Mindez rövid időn belül megváltoztatta a térség állat- és növényvilágát, valamint komoly vándorlási folyamatokat indított be. Az ásatások területén ugyanis olyan kőszerszámokat találtak, amelyek főleg a mai Dél-Németország és Franciaország területére voltak jellemzők.
A mai tudományos ismereteink szerint a modern ember (homo sapiens) mintegy 45 ezer éve kezdte meg Európa benépesítését több hullámban. Egy ideig a már jelentősebb ideje ott élő neandervölgyi emberekkel osztozkodtak a kontinensen egészen az utóbbi emberfaj kihalásáig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.