60 éve mutatták be a Kleopátrát - 15 érdekesség minden idők egyik legnagyobb hollywoodi szuperprodukciójáról

A Kleopátra minden idők egyik legdrágább filmje. A maga idejében 44 millió dollárba került az elkészítése, ez mai árfolyamon 450 millió dollárt jelentene.

A film forgatókönyvét Carlo Maria Franzeno 1957-ben megjelent, Kleopátra élete és kora címet viselő kötete alapján készítették el olyan ókori történetírók munkáinak felhasználásával, mint Plutarkhosz, Suetonius és Appianosz.

A főszerepért Elizabeth Taylor 1 millió dolláros gázsit kapott, ezt az álomhatárt először ő érte el a színésznők között. Ráadásul többféle módon részesedett a film gyártásából és bevételeiből is, így végül összesen mintegy 7 millió dollárt keresett vele.

A Kleopátra nem csak arról vált híressé, ami a kamerák előtt történt, hanem arról is, ami a színészek lakókocsijaiban zajlott. Elizabeth Taylor és Richard Burton híres szerelmi viszonya itt kezdődött, ami még inkább fokozta a nézők érdeklődését a film iránt.

Ez volt az első közös filmje is az Elizabeth Taylor-Richard Burton párosnak, amit nem kevesebb, mint 10 további követett.

Kleopátra hajóhadához annyi vízi járművet szedtek össze a forgatásra, hogy a korabeli szóbeszéd szerint ekkoriban a 20th Century Fox stúdió rendelkezett a világ harmadik legnagyobb flottájával.

79 komplett díszletet építettek fel a film kedvéért, 26 ezer jelmezt varrtak meg. Elizabeth Taylor 65 különböző ruhában jelent meg a filmben, köztük egy 24 karátos aranyból készült kosztümmel.

A film rendezésére először Rouben Mamouliant szerződtették, aki el is kezdte a forgatást, de körülbelül 10 percnyi hasznos anyag felvétele után kirúgták a producerek. Érkezett a helyére Joseph L. Mankiewicz, akinek a forgatókönyvet is gatyába kellett ráznia. Így aztán nappal forgatott, éjjel pedig írt, amit amfetamininjekciók segítségével tudott csak teljesíteni. Ezek aztán kiütéseket okoztak a bőrén, így kesztyűben vezényelte le a felvételeket.

Mankiewicz tervei szerint két különálló filmben mutatták volna be a történetet, az egyik a Ceasar és Kleopátra, a másik az Antonius és Kleopátra címet viselte volna. Mindegyiket háromórásra tervezte, de a stúdió megvétózta az elképzelését, és kötelezte egyetlen film összevágására. Ez is több mint 4 órás lett, és végül egy külön erre a célra szerződtetett új vágó vitte le a játékidőt a végső 3 óra 12 percre.

A stúdió azért is ragaszkodott a két tervezett film egybeolvasztásához, mert különben Richard Burton csak a másodikban bukkant volna fel, és a nézőközönség már ki volt éhezve arra, hogy lássa a vásznon a Burton-Taylor románcot.

Az utómunkálatok közben konfliktusok miatt a stúdióvezető ki is rúgta Mankiewiczet, de aztán rájöttek, hogy a forgatókönyv és a rendezés egyszemélyi felelőseként egyszerűen senki más nincs rajta kívül, aki átlátná az anyagot. Visszavették a produkcióba, és az ő neve került a stáblistára.

Nem csoda, hogy utólag a rendező így hivatkozott a Kleopátráról: „A legzűrösebb HÁROM film, amit valaha készítettem."

A film díszbemutatóját 1963. június 12-én tartották a New York-i Rivoli filmszínházban. A korszak egyik legsikeresebb filmje lett a bevételeit tekintve, de még így is csak egy évtized elteltével tudta visszahozni a gyártási költségeit.

A 36. Oscar-gálán kilenc nevezést kapott a Kleopátra, és végül négy díjat vihetett haza a legjobb látványtervezés, operatőri munka, vizuális effektek és jelmez kategóriáiban.

A film komoly hatást gyakorolt a divat világára a hatvanas években, és azóta is. Divatba hozta többek között a Kleopátra-frizurát, a kígyómintás ékszereket és az Elizabeth Taylor mintájára kihúzott szemeket.