Ha így pletykálkodsz, népszerűvé válsz: pszichológiai trükk, hogy megúszd a rosszindulatúság vádját

Digital Vision - Jacobs Stock Photography Ltd

2025.04.12.

Tudományos kutatások bizonyítják a pletykálás közösségformáló erejét. Nemrég azt is kiderítették hogyan kerüljük el, hogy a pletyka visszaüssön ránk.

Tetszik vagy sem, a pletyka része a közösségi életnek. Azonban a híresztelésből, mások kibeszéléséből nagyon rosszul jöhetünk ki, már ha nem úgy tesszük, ahogy egy pszichológiai kutatás nemrégiben kiderítette. Vajon hogyan lehetséges?

pletyka pszichológus szemmel — Ha okosan csináljuk a pletyka sem üt vissza ránk.
Forrás: Getty Images

Mi a pletykálás fogalma?

A pletyka olyan információ, hír vagy történet, amelyet az emberek szájról szájra adnak tovább, és amely gyakran nem ellenőrzött, nem megerősített vagy téves. Nőknél bizonyítottan endorfint termel és szorosabbra fűzi a közösségek szövetét.

Pszichológiai kutatás a pletykafészkek között

Egy pszichológiai kutatásban a női pletyka természetét vizsgálták 1709 alany részvételével. Négy részből állt a felmérés az első tesztben pedig legutóbbi pletykálásukat kellett leírniuk és egészen meglepő válaszokat kaptak.

Kiderült, hogy a nők gyakrabban hivatkoztak gondoskodó motivációra pletykálás során, mint a pletyka tárgyát képző személy hírnevének tönkretételére.

A második és harmadik körben a résztvevők háromféle pletykát hallgattak meg: rosszindulatúan, semlegesen vagy gondoskodóan előadott híresztelést. Az az eredmény jött ki, hogy a gondoskodó módon előadott pletyka esetén a pletykafészek megbízhatóbbnak, kedvelhetőbbnek és vonzóbbnak tűnt. Ugyanakkor a célpontot kevésbé találták kapósnak.

A negyedik tesztben a személyes interakciókkal tesztelték a hipotézist, ami megerősítést nyert. A gondoskodó módon előadott pletykák társadalmi előnyt jelentettek a híresztelés terjesztőjének, de csorbították a célpont hírnevét.

Pletykálni csak gondoskodón, szépen?

Ha nem akarjuk, hogy visszaüssön ránk a pletyka, akkor a pszichológusok ajánlása szerint adjuk elő azt aggódó, gondoskodó módon.

Ránk nézve előnyös a dolog, mert a többség szemében pozitívan nyilvánulunk meg, azonban rontja a célszemély megítélését, mivel gyengébbnek, cselekvőképtelennek állítja be. Általános tapasztalat, hogy a rosszindulatú híresztelések terjesztői a jóindulat álcája mögé bújva magyarázzák ki magukat.

Társadalmi megegyezés szerint a pletyka egy rossz szokás, azonban tagadhatatlanul vannak pozitív hatásai. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy férfi résztvevők inkább találták taszítónak a pletykálkodó nőket. A kutatás emellett a női versengési és társadalmi dinamikák működését is segíthet megérteni, és segíthet tudatosítani a pletykálás ártalmas hatásait.

3+1 pletyka a királyi családokról, amikbe még a palota is belepirult

Az uralkodók udvara a legzaftosabb pletykák, szóbeszédek szülőhelye. Némelyik pletyka a királyi családokból olyan valószínűtlen, hogy el sem akarjuk hinni.

A pletyka életben tart: ezért jó, ha másokról beszélünk a hátuk mögött

Vajon létezik olyan ember, aki még soha életében nem pletykálkodott? A válasz minden bizonnyal az, hogy nem. Ez a tevékenység a mindennapjaink szerves része, gyakran észrevétlenül szőjük bele beszélgetéseinkbe. Mi motiválhatja ezt a viselkedést, és milyen pszichológiai hatásai lehetnek a pletykálásnak? Kiderítjük!

5+1 szokás, amiért BIZTOSAN megutálnak a munkatársaid

Egy munkahelyen nem kötelező, de nem is életszerű, hogy mindenkivel jóban legyünk. Van azonban 5+1 olyan toxikus szokás, ami miatt instant megutálnak a munkatársak.