Nem csak az Oppenheimert érdemes megnézni: további 6 izgalmas film az atombombáról

Minden Godzilla-film egyben atombombás film is, hiszen a mozivászon egyik leghíresebb szörnyének eredettörténete a II. világháború végének tragédiájához kötődik. A leginkább egy óriás dinoszauruszra hasonlító Godzilla először egy 1954-es japán katasztrófafilmben tűnt fel, és nem véletlenül pont a háború utáni években született meg: a sztoriban a nukleáris sugárzás keltette életre, és a Japánt romba döntő atombombák metaforájaként szolgált, ily módon kínálva szembenézést a kollektív traumával.

A rendezőlegenda Stanley Kubrick atombombás mesterműve maga a hidegháborús őrület esszenciája, groteszk humorú, szórakoztató szatírába csomagolva. Kubrick egyik kedvenc színésze, Peter Sellers három szerepben is brillírozik a filmben, mely egy őrült amerikai tábornok tetteit követő pánik idején játszódik: az eltökélt katona ugyanis a legparanoiásabb hidegháborús időkben indítja el az atomfegyvereket hordozó bombázókat Moszkva felé.

Szinte egyszerre jött ki a Dr. Strangelove-val, egymással versenyeztek, és a hasonló alapötlet miatt még be is akarták perelni egymást a két film készítői, pedig nagyon mást hoztak ki ugyanabból a szituációból. A Bombabiztos történetének középpontjában is Szovjetunió felé tartó, már visszahívhatatlan atomtöltetek állnak, de Sidney Lumet rendező ebből egy halálosan komoly, rendkívül feszült és mesterien felépített kamaradrámát készített Henry Fonda és a fiatal Larry Hagman főszereplésével.

„Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!" - A függetlenség napjának szállóigévé vált mondataival Bill Pullman amerikai elnökként adott utasítást a végső eszköz bevetésére a bolygónkat megrohanó földönkívüliek ellen. Az atomról azonban gyorsan kiderült, hogy nem megoldás, legalábbis közvetlen formában nem, és szükség van itt még némi emberi fifikára is.

Nem aratott igazán nagy sikert másfél évtizeddel ezelőtt Indiana Jones nagy visszatérése a negyedik résszel, de akadt egy szekvenciája, amire utána mindenki emlékezett. Ebben a kiérdemesült régészprofesszor menekülés közben egy fura sivatagi kisvárosba vetődik el, ahol csupa próbababák élnek – mert ez egy kísérleti telep, ahol épp az atomrobbantás következményeit vizsgálják. Ilyenkor pedig csak egy retro hűtőszekrény jelenthet megoldást.

Kicsit kakukktojás a listánkon, hiszen sorozat és nem mozifilm, továbbá nem konkrétan az atombombához, hanem az atomenergiához kapcsolódik, de kihagyhatatlan innen a Csernobil című alkotás a hatása és a minősége okán is. Az 1986-os szovjet katasztrófáról párhuzamos sorsok érzékletes megmutatásával mesélő miniszéria legfontosabb tanulsága ráadásul ugyanaz, mint az atombombás történeteknek: a emberi becsvágy és a politikai hatalomvágy egyenes úton vezet a katasztrófához.

Robert Oppenheimer az egyik leghíresebb tudós, aki megváltoztatta a történelmet is: ő állt a Manhattan terv nevű akció élén, amelyben az atombomba kifejlesztésén dolgoztak. Ezt a folyamatot meséli el a kortárs mozi egyik legnagyobb hatású rendezője, a tudomány és az emberi lélek határterületei iránt érdeklődő Christopher Nolan (Csillagok között, Tenet) az Oppenheimer című filmben parádés szereposztással és a lehető legszuggesztívabb módon.