Kivégzés és asszonyfarsang, avagy így szórakoztak a nők a középkorban

Noha a középkorban szigorú társadalmi és vallási előírások kötötték gúzsba a szórakozni vágyó nőket, a mulatozás nem állt tőlük távol. Aki a középkorra egy unalmas, nyomasztó korként tekint, valószínűleg nem tudja, hogyan rúgott ki a hámból a középkori fehérnép. Ők tudták csak igazán, hogyan kell kikapcsolódni.

Szórakozás a középkor vallási és társadalmi szabályai között

A középkor kultúráját és társadalmát a katolikus egyház határozta meg, így a nőktől erényes, szemérmes viselkedést vártak el, többségük pedig tinédzser évei közepétől feleségként, anyaként is helytállt. Jogaik korlátozottak voltak és pár kivételtől eltekintve főleg apjuk vagy férjük döntései határozták meg az életüket.

Kevés mozgástere volt a középkori nőnek, de ha alkalma nyílott bulizni, akkor teljes erőbedobással vetette bele magát a szórakozásba.

Középkori bulik fő alkalmai: esküvők, keresztelők, temetések

A középkor embere számára a fontosabb életesemények, így lakodalmak, keresztelők, valamint temetések jelentették a mulatságok fő idejét. Mivel a lovagkorban több gyerek született, de magasabb is volt a csecsemő és gyerekhalandóság, ezek az események nem mentek ritkaságszámba.

Ezeken az eseményeken gyakran vándorzenészek húzták a talpalávalót, azonban a főúri menyegzők  kevésbé voltak féktelenek, mivel esetükben be kellett tartani a protokollt.

Bábjátékosok, mókamesterek a középkori vásárokban

A középkori városokban tartott vásárok nem csupán portékák cseréjéből, valamint a gyorséttermek korai verziói miatt voltak különlegesek, hanem mert itt tekinthették meg azokat a bábjátékosokat, árnyjátékokat és komédiásokat, akik olykor arcpirító trágár viccekkel szórakoztatták a nagyérdeműt. A vásárok a nők számára azt is jelentették, hogy kiszakadtak otthoni teendőik közül.

Főúri házakban az udvari bolond csempészett némi vidámságot a szürke hétköznapokba. A középkor társadalmának minden szintjén népszerűek voltak a különböző kártya-, és táblajátékok, a szerencsejátékot azonban erkölcstelenségre hivatkozva szigorúan büntették.

Farsangkor mindenki kirúgott a hámból

Volt azonban egy konkrét időszak a középkori ember életében, amikor felhőtlenül szórakozhatott: ez volt a farsangi időszak. Ez hagyományosan vízkereszttől hamvazószerdáig tartott és ilyenkor gazdag és szegény egyaránt belevetette magát a mulatságba, ruhát cseréltek, féktelen mulatozásba kezdtek. Gyakran a lakodalmakat is erre az időszakra tették, maszkabálokat rendeztek, a szemérmesség szövete ilyenkor kicsit lazább lett, ami olykor nem kívánt terhességben végződött.

Családi program a középkorban: nyilvános kivégzések

Napjainkban még egy kórházi sorozatban is elkapjuk a fejünket, ha vért látunk, ehhez képest a középkorban nyilvános kivégzések, pellengérre állítások szórakoztatták a közönséget. Ezekről az eseményekről a gyerekek sem hiányozhattak, akik rohadt gyümölcsöt dobáltak az elítéltekre.

A középkori nők számára ez nem véres horror, hanem üdítő kikapcsolódás, társadalmi esemény volt, melyet a kivégzés után csoportosan tárgyaltak meg. Ez a szokás a korabeli társadalom deviáns személyekkel szembeni kirekesztésének szélsőséges megnyilvánulása volt.