Pesti mesék: tudod, kiről kapta a nevét a Stefánia út?

A Stefánia út története a 19. század második felében, egészen konkrétan 1870-ben kezdődött, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elhatározta, hogy bővítik a Városligetet, sőt létrehoznak egy másik nagy parkot, körülbelül a mai Puskás Aréna helyén. Az erdős Városliget ekkoriban már régóta a pestiek kedvelt kirándulóhelye volt, noha sokkal inkább külterületnek számított, mint manapság, és a környékén is csak szórványosan akadtak lakóházak. Ezt az is jól mutatja, hogy két parkot összekötő út létrehozásához Cséry Lajos földbirtokos telkeit kellett megszerezni, aki mintatehenészetet működtetett itt, a tervezett másik park helyén pedig ekkor még homokbánya üzemelt. A telekvásárlás sikerült, és 1897-ben megszületett a Corso út, a mai Stefánia út elődje. A végállomásaként tervezett park azonban végül nem jött létre, mert a Pesti Lovaregylet lecsapott a homokbánya területére, és lóversenypályát alakítottak itt ki.

Ki volt az a Stefánia?

A Corso út 1888-ban érte el a szinte végleges hosszát, és ekkor kapta meg a máig használatos nevét is. De ki volt az a Stefánia? Nem más, mint Stefánia hercegnő, az akkori trónörökös, Habsburg Rudolf felesége, akiről így a névadáskor még mindenki azt hihette, hogy idővel ő lesz az új magyar királyné is. Stefánia a belga király lányaként született, de a korabeli európai uralkodócsaládok közötti viszonyokat jól jelzi, hogy az anyja is Habsburg lány volt, a nagyapja pedig a Magyarország felvirágoztatásáért oly sokat tevő Habsburg József nádor. Stefániát 16 évesen jegyezték el Rudolf herceggel, és Ferenc József azt remélte a jólnevelt, csendes hercegnőtől, hogy majd jó hatással lesz a kicsapongó életet élő trónörökösre. Nem így lett, és a párnak csupán egyetlen lánygyermeke született, mert Rudolf a szeretőinél összeszedett nemibetegségekkel megfertőzte Stefániát is, akinél ez meddőséget okozott. A házasságuk megromlott, külön éltek, így aztán Stefánia nem is volt jelen, amikor Rudolf tisztázatlan körülmények között elhunyt, vélhetően öngyilkosságot követve el. Ez 1889-ben történt, azaz mindössze egyetlen évvel azután, hogy a Stefánia út névadója lett a hercegnő, aki később otthagyta az uralkodói családot, és szerelmi házasságot kötött Lónyay Elemér magyar gróffal, lemondva minden címéről. 

Stefánia egészen 1945-ig élt, amikor a második világháború forgataga elől menekülve a pannonhalmi bencés apátság menedékében hunyt el. A Stefánia út neve viszont maradt egészen máig, ha nem is folyamatosan. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején két évig Árpád útnak hívták, majd újra Stefánia lett. A kommunista hatalomátvételkor megkapta a Vörös Hadsereg azon parancsnokának nevét, aki levezényelte Magyarország bekebelezését a keleti blokkba. Így 1946 és 1990 között Vorosilov útként futott, és a rendszerváltozással kapta vissza a Stefánia nevet. De nem a teljes hosszában: a városligeti része még 1987-ben Olof Palme sétány lett a meggyilkolt svéd miniszterelnök tiszteletére.

A Pesti mesék cikksorozatunk korábban megjelent részeit itt olvasatod!