Bory-vár. Így nevezik azt az impozáns épületet, melyet a szerelem ihletett, Bory Jenő (1879-1959) építész és szobrászművész pedig életre keltett Székesfehérvár kertvárosában, szinte teljesen egyedül.
A telek 1912-ben került a birtokába. Akkor csak szőlő és gyümölcsfák voltak a ott, no meg egy présház a borospincével. Ebből lett a lakás, majd a műterem is. Így kezdődött, aztán jött az első világháború... De újra kisütött a nap, a szobrász egyre több megrendelést kapott, így belevághatott a várépítésébe.
A falak, bástyák, oszlopsorok és belső terek mellett számtalan szobrot is láthatunk, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás. Bory Jenő korának úttörőjeként kvarcbetont használt, amelyből nemcsak domborművek, hanem például ajtótokok, díszkutak, szobrok és kupolák is készültek.
A várat Bory Jenő kortársainak műalkotásai, valamint festőművész feleségének, Komócsin Ilonának (1885-1974) a saját festményei díszítik. A műteremben megcsodálható a több szobát elfoglaló festmény- és szoborkiállítás.
A vár körül viruló francia park és a lenyűgöző rózsakert rabul ejti a látogatót, minden négyzetcentimétere egy új történetet mesél. Bármin is akad meg az ember szeme, a meseszép díszkútban, az árkádos erkélyekben, a lakótornyokban, vagy a hitvesi szeretet kápolnájában, a kövek csak ontják és ontják a meséket.
A Bory-várba látogatni igazi szívet melengető élmény: kicsik és nagyok is megtalálják a számukra érdekeset. Nyitvatartásért és jegyárakért kattints a Travelóra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.