Húsvéti piros tojás, bárány, sonka, torma: vajon mit jelképeznek?

Bár a húsvéti ünnepek tradicionális elemei közül néhány már régen kikopott a köztudatból, azért sok olyan van, amely a mai napig szerves része a családi ünnepeknek, miközben a legtöbben nem is tudják, milyen mély gyökerei vannak az ártatlan és kedves szokásoknak. Ez utóbbiakról lesz most szó. 

Húsvéti piros tojás

Ahogy a csibe tör ki a tojásból, úgy tört ki a feltámadásakor Krisztus a sziklasírból. A tojás a feltámadás szimbóluma, nem véletlen, hogy a világon mindenhol összefonódott a húsvéttal. S, hogy miért éppen pirosra festjük a tojásokat? A piros tojás színével egyszerre szimbolizálja Jézus, a Megváltó szeretetét és vérét.

Húsvéti bárány

Korábban a hagyományos családi ünnepi asztal egyik főfogsa volt húsvétkor a bárány. Isten Bárányát, azaz Jézus Krisztust jelképezi, aki kereszthalálával, mint áldozati bárány halt meg az emberiség bűnei miatt, az emberért.

Sonka és torma, mellé fonott kalács

A téli disznóvágás a nagyböjt idejére esett, a húsfogyasztás ekkor nem volt megengedett, ezért a nyert húst ebben az időszakban volt szokás füstölni. Így lett a böjti időszak végével a sonka, mint a sertés legnemesebb része a húsvétvasárnap elsőként elfogyasztott húsétel. A mellé kínált torma, Krisztus szenvedésének keserűségét szimbolizálja.

Húsvéti nyúl

Mi köze a nyúlnak húsvéthoz, pláne a tojáshoz? Még egy gyerek is tudja, hogy a nyulak nem tojnak tojást, mégis a hagyományok között szerepel. Ennek a szokásnak is pogány gyökerei vannak: a germán Ostara istennő egyik attribútuma egy színes tojásokat tojó varázsmadár, amelyet ő maga változtatott nyúllá. Mivel a keresztény ünnepek egyes elemei a pogány fesztiválokból eredeztethető, Ostara tojásai és „madárnyula” is hamar átalakult és elválaszthatatlan része lett a feltámadás szimbolikájának.

„Húsvétfa"

A barkaágra aggatott hímes tojásdíszek szinte minden ünnepi és ünnepváró asztalon ott vannak. A húsvétfa felállítása a barkaszentelés tradíciójából ered, amely az egyház egyik hagyománya volt: virágvasárnap ünnepi körmenettel emlékeztek Jézus bevonulására Jeruzsálembe. Hogy a körmeneteken távoltartsák a gonoszt, megszentelt pálmaleveleket használtak, ám nálunk, a Kárpát-medencében nem sok pálma terem, ezért kezdtek el barkát használni, és így terjedt el a barkaszentelés.

Húsvéti locsolkodás

A húsvéthétfő nem keresztény ünnep, az egyház nem is ünnepel ezen a napon. A népszokások és a vallásmentes politikai időszak tette ünneppé, mondhatjuk, hogy mindannyink tradíciója, beépült az életünkbe, és valójában a szórakozásról, játékról szól. Húsvéthétfő egyik legismertebb és legnépszerűbb szokása, hogy a férfiak meglocsolják a hölgyeket. A városi férfiak illatos vagy kimondottan büdös kölnivel, a falvak népi hagyományait örző legények vízzel. A faluban a fiúk megkeresik az előlük bujkáló leányokat, a kúthoz vonszolják őket, hogy ott tájuk zúdítsanak egy vödör hideg kútvizet. Noha a húsvéthétfő, ahogy már említettük, nem egyházi ünnep, a locsolás szokása Krisztus keresztelésére vezethető vissza, illetve a víz rituális tisztító hatására.