Mumifikálódott holttesteket találtak egy faluban: tudósok sem értik, hogy maradtak tökéletes állapotban

Nagyjából a múlt században születhettek azok az emberek, akiknek holttesteit először az 1950-es években ásták ki a hegyi falu temetőjéből. A temetőt akkor egy árvíz miatt költöztették át máshova, a mumifikálódott holttestekre ekkor találtak rá.

Bár kezdetben elszigetelt eseménynek tűnt, egyre több ilyen holttest került elő. Az exhumálások csúcspontján, az 1980-as években a San Bernardo-i lakosok állítólag évente 50 múmiát ástak ki. A Jose Arquimedes Castro Mauzóleumban jelenleg a tizenkét legjobban megőrzött testet mindenki számára láthatóvá tették: a mumifikálódott holttestek egy részénél még a szemek, a ruházat és a haj is tökéletes állapotban maradnak meg.

„Még mindig megvan a kis barna, kerek arca, a copfjai, a haja” – ezt egy 63 éves férfi mondta el édesanyjáról, aki 30 évvel ezelőtt halt meg, és akinek a teste a legszebben megmaradt múmiák között van kiállítva. 

A spontán mumifikáció oka továbbra is tisztázatlan; azonban számos elmélet született. Egyesek szerint ez jutalom azoknak, akik életükben igazán jó emberek voltak, mások viszont úgy gondolják, hogy ez maga az örök kárhozat, és valójában büntetésről van szó. A falu lakosai közül többen gondolják úgy, hogy a jelenséget a guatila és a balu, két őshonos gyümölcs okozza, amelyet gyakran fogyasztanak a régióban. Ám ennek ellentmondani látszik a ruházat és kiegészítők állapota. Mások a folyamatos meleg szélben látják az okot. Tehát pontos és biztos magyarázat nincs, ami nem is csoda, mert általában sem ismertek a természetes mummifikálódás feltételei.