A párizsi olimpia már elképzelhetetlen lenne női versenyzők nélkül, de a sport világában nem volt ez mindig így, hiszen volt idő, amikor kizárólag férfiak állhattak a rajtvonalhoz. Ezek az úttörő nők azonban bebizonyították a világnak, hogy igenis a női sportolóknak is ugyan olyan joga van versenyezni, mint férfi táraiknak.
Nem is olyan régen még a társadalom férfi tagjai azt az elvet vallották, hogy a nők alkalmatlanok arra, hogy fizikailag feszegessék a határaikat egy keményebb sport keretein belül. De a mozgás szeretete bárki szívében megszülethet, és idővel a nők részvétele a különböző versenyeken, majd az olimpia keretei között, teljesen elfogadottá vált. Ehhez persze szükség volt néhány bátor és mindenre elszánt női sportolókra, akik fittyet hányva az elavult szabályokra bebizonyították, hogy bármire képesek és bármit elérhetnek.
Az első modern kori olimpiai játékokat 1896-ban Athénban rendezték, ám ezen a versenyen még nem engedélyezték a női versenyzők részvételét. Az 1900-as párizsi olimpián azonban már nők is részt vehettek és Hélène bátran vállalta ezt a kihívást. Bátorságának köszönhetően pedig aranyéremmel térhetett haza az olimpiáról a győztes svájci vitorlázó csapat tagjaként. Sikere után széles körben ismertté vált, és előkészítette az utat más nők számára is, hogy versenyezhessenek.
Az amerikai úszónő, akit a hullámok királynőjének is becéztek, bár először, 1925-ben nem járt sikerrel, de 1926-ban ő volt az első nő, aki sikeresen átúszta a La Manche csatornát. Ezzel bebizonyította, hogy nem csak egy férfi képes erre a hihetetlen teljesítményre. Az 56 km-es távot 14 óra 34 perc alatt teljesítette, és így 2 órával megdöntötte az addigi férfi világcsúcsot. Nők ezrei ünnepelték hihetetlen teljesítményét.
A Flo-Jo néven is ismert, minden idők egyik legnagyobb atlétanője 1988-ban világrekordot állított fel a 100 és 200 méteres síkfutásban. Flo-Jo hihetetlen sportteljesítménye mellett arról is híres volt, hogy nőiességét is megmutatta a versenyeken, például sminkkel, színesre lakkozott körmökkel és nőies öltözettel. Akkoriban a női sportot gyakran ellentétesnek tartották a nőiességgel, de ő megmutatta, hogy rendkívül sikeres sportoló lehet anélkül, hogy feladná nőiességét.
A svájci versenyző, Schlunegger volt az első női lesikló bajnok az 1948-ban rendezett Téli Olimpián. Sikere után azonban abbahagyta a versenyzést, és férjével sporteszközöket árusító boltot nyitott. Elért eredményei viszont inspiráló hatással voltak unokájára, Martina Schildre, aki élvonalbeli nemzetközi síelő lett és a 2006-os téli olimpián ezüstérmet nyert ugyanabban a kategóriában, mint nagymamája, Hedy.
1972-ig nem engedélyezték a nők részvételét a bostoni maratonon. 1967- ben Kathrine Switzer volt az első nő, aki hivatalosan lefutotta a Boston Maratont, bizonyítván, hogy a nők a férfiakhoz hasonlóan képesek teljesíteni a klasszikus távot. A verseny persze nem volt zökkenőmentes, hiszen a versenybíró Jock Semple megpróbálta megállítani, miután rájött, hogy nőként állt a rajtvonalhoz. A bíró magából kikelve próbálta letépni rajtszámát, de barátja a segítségére sietett, így neki köszönhetően az a helyén maradt, így a lány sporttörténelmet írhatott. Katherine sok nőt inspirált világszerte, és a korlátozó, nőket kizáró szabályok megváltoztatásának szószólója volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.