Mátyás király titkos szeretője, akinek a nevét a vonaton is hallhatod – ismerd meg a legendát!

A híres magyar uralkodóról szóló pajzán legenda egy vadászattal kezdődik, amin Mátyás persze nem királyi ruhában vett részt, és elkeveredett a kíséretétől is. A királyi vadászerdőben egy csinos menyecskével találkozott, akiről kiderült, hogy a birtok juhászának felesége. A nőcsábász és az álruhás helyzeteket amúgy is kedvelő Mátyás király nem árulta el, hogy kivel van dolga a fiatalasszonynak, és Miklós királyi vadászként mutatkozott be. A juhászné megvendégelte az őt hazakísérő királyt némi aludtejjel: „kiszökvén a’ Király’ kezei közűl elfutott, ’s egy köcsöggel és két kanállal térvén vissza leült, térdei közé vette a’ fazekat ’s úgy ettek”, majd egy csókért cserébe kifaggatta a neki bókoló „vadászt” arról, milyen is a királyi udvar, és főként az általa sosem látott királyné. 

Mátyás király elcsábult: rendszeresen visszatért a szép juhásznéhoz

Mátyás királyt a szépasszony vendégszeretete és persze bájai (vegyük észre a sztoriban a láb közül evés szimbólumát, és persze a csók is mást jelentett a korabeli, kevéssé szókimondó történetekben) annyira elvarázsolták, hogy később rendszeresen visszatért egy-egy látogatásra.

Az eredmény egy királynéhez intézett panasz lett az állítólagos vadász kapcsán, Beatrix pedig rögtön összerakta a képet. Majd cselesen megleckéztette a csalfa férjét: maga ment el a juhász házába, és a sötétben ő várta a királyt a juhászné helyett, hogy legyen aztán nagy meglepetés, amikor Mátyás rájött, hogy valójában a feleségének „udvarolt” (ismét csak a korabeli szemérmes szóhasználattal).

(mi Kiss Károlynak az Aurora folyóiratban megjelent, 1828-as szövegéből idéztünk), de még romantikus operett is született belőle A zugligeti szépjuhászné címmel, aminek főszerepét a nagy Blaha Lujza is többször eljátszotta. A zugligeti kitétel úgy került a címbe, hogy Mátyás király egykori vadászerdejének területén az operett írásakor már Budapest külső városrészei kezdtek kiépülni, úgymint Zugliget és Budakeszierdő. Vadaspark helyett így már közkedvelt kirándulóhelynek számított a környék, amikor Buda városának jegyzője, és az itt fekvő háromholdas rét tulajdosa, Pavianovich János meglátta az üzleti lehetőséget a helyzetben, és 1780 körül egy vendéglőt épített ide – ki máshoz, mint a Szép Juhásznéhez címezve a fogadót.

1852-ben a Budán időző uralkodó, Ferenc József is felkereste a helyet, méghozzá a későbbi német kancellár, Bismarck társaságában. Az 1860-as években itt töltötte a nyarait a haza bölcse, Deák Ferenc, de Erzsébet királyné, azaz Sissi is szívesen látogatta a kirándulóhelyet. A Szép Juhászné vendéglő végül az 1930-as években tönkrement, és az akkori tulajdonosa az épületet is lebontotta. De a neve tovább élt, hiszen a fogadóról kapta a nevét a kirándulóhely a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy között, a Budakeszi út legmagasabb pontján, majd a második világháború után megépült Gyerekvasút itteni állomása is természetesen Szépjuhászné lett. Immár egybeírva, fogalommá válva.