Az éjszakai légzéskimaradás nemcsak a pihenést zavarhatja meg, hanem számos társadalmi és pszichológiai következménnyel is járhat. A horkolás számos komoly egészségügyi probléma forrása lehet, emellett nappali fáradtságot, ingerlékenységet és csökkent koncentrációképességet eredményezhet. Ráadásul a nappali aluszékonyság több betegségnek is kiindulópontja, hajlamosító eleme is lehet, mint például a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek. Az alvótársak számára pedig az éjszakai zajforrás kimerítő és frusztráló élmény, amely akár a kapcsolatokra is negatív hatással lehet.
A horkoló hang a garat szöveteinek, elsősorban a nyelvcsapnak és a lágyszájpadnak vibrációja, rezgése miatt jön létre. Alvás közben az izmaink – így a garat izmai is – ellazulnak, aminek hatására a garat összeszűkül. A szűkebb járaton áramló levegő az arra hajlamos egyéneknél megremegteti a szöveteket és horkoló hangot gerjeszt. A jelenség önmagában is zavaró, ám a hangos horkantás az éjszaka közepén különösen veszélyes. De vajon miért is horkol, aki horkol?
Az orrsövényferdülés, az orrpolip, az allergiás nátha vagy megfázás miatti orrdugulás is oka lehet a horkolásnak, mivel a gátolt orrlégzés miatt a levegővétel szájon át történik, így a szájpadlás rezonáltatja az alvás közbeni légvétel. Az orrspray-k, orrcseppek megfázásos tünetek, orrdugulás esetén igazi megkönnyebbülést jelenthetnek: nyugodtabb alvást és jobb közérzetet biztosíthatnak. De a hetek óta fennálló, vagy időszakosan, az év adott hónapjaiban jelentkező panaszok esetén mindenképp forduljunk orvoshoz.
A horkolás mögött légzészavar, alvászavar is állhat. Az alvási apnoé egy olyan súlyos alvászavar, ami alvás közbeni rendszeres légzéskimaradással jár, a felső légutak elzáródnak, a beteg nem kap levegőt. Annak ellenére, hogy az apnoé okozta tünetek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek – nem járnak fájdalommal, a beteget nem készteti arra, hogy orvosi segítséget kérjen –, számos szervi, elsősorban szív – és érrendszeri szövődmény (érelmeszesedés, magas vérnyomás, stroke, szívinfarktus) okozója lehet.
Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például az alkoholfogyasztás, gyógyszerek és a dohányzás. A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly. Elhízás esetén ugyanis nem csak a hasunkra rakódik pluszzsír: a garatizmok és a garatnyálkahártya közé is lerakódnak zsírsejtek, amelyek nehezíti a levegő szabad kiáramlását.
- terhesség
- az akut vagy krónikus betegséggel (allergiával, megfázással összefüggő) járó orrdugulás
- az orr anatómiai eltérése
- a megnagyobbodott orrmandulák
- az ajkak vagy az állkapocs, esetleg a fogsor és az íny anatómiai eltérései
Ha egyedül alszol, úgy a következő jelek esetén kell gondolnod erős horkolásra:
• sokszor felébred éjszaka vagy nyugtalanul alszik
• szokatlanul fáradt napközben (melyre nem talál egyéb kézenfekvő magyarázatot)
• éjszakai leizzadásra ébred
• romló memóriát, koncentrációs zavarokat, emlékezetkihagyást tapasztal
• reggeli szájszárazság
• torokfájás
• magas vérnyomás
• gyakori fejfájás
Ha horkolása enyhe, nem zavarja a környezetét, nem okoz komolyabb egészségügyi romlást, úgy az egyszerű életmódváltással, testsúlycsökkentéssel sok esetben megszüntethető, legalábbis mérsékelhető. Ha azonban a horkolása állandó, minden testhelyzetben jelentkezik, és komolyabb tüneteket idéz elő, mindenképpen fontos fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot kérni. Az alvási problémák hátterében ugyanis bizonyos egyszerűen kezelhető, az orr vagy a garat elzáródásához vezető betegségek is állhatnak. Ilyen lehet az orrpolip, az orrsövény ferdesége, egyes esetekben a megnagyobbodott ínyvitorla vagy a szájpadi mandula problémája, ami elsősorban műtéti kezelést igényel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.