Áldás vagy átok a perfekcionizmus?

A tökéletességre való törekvés, azaz a perfekcionizmus egy olyan tulajdonság, amely az életet szinte egy végtelen bizonyítványnak tekinti, amely a teljesítményekről vagy a külsőségekről szól. 

Perfekcionizmus pro és kontra

 – mondja dr. Makai Gábor pszichoteraputa.

Kell az elégedettség

A túlzott perfekcionizmus célja a túlságosan magas, irreális célok elérése. 
„Ezt gyakran összemossák a maximalizmussal, ezért társadalmunkban gyakran kívánatosnak, sőt a sikerhez szükségesnek tartják. A legújabb tanulmányok azonban kimutatták, hogy ez a viselkedés valójában akadályozza a sikert. A tökéletességre való szélsőséges törekvés egyrészt megfoszthat minket a személyes elégedettség érzésétől, másrészt azt eredményezheti, hogy nem érünk el annyit, mint a reálisabb törekvésű emberek. Ráadásul mivel mindig elégedetlenek vagyunk a teljesítményünkkel, halogatjuk a munka, dolgozat, a feladatok leadását, mert nem érezzük elég jónak, így szinte mindig kicsúszunk a határidőkből. Nem elégszünk meg a sikerrel, tökéletesnek kell lennünk, sőt, még annál is többnek” – magyarázza a pszichológus.

Mit gondolnak rólam?

A perfekcionisták az életük korai szakaszában valószínűleg azt tapasztalták, hogy mások az alapján értékelik őket, mennyit teljesítettek vagy értek el. Ennek következtében az rögződött bennük, hogy csak mások elismerése alapján értékelik önmagunkat. Így az önbecsülésük elsősorban a külső normákon alapulhatott. Ez sebezhetővé és túlzottan érzékennyé tette őket a mások véleményére és kritikájára. Az ilyen kritikáktól való védekezés érdekében úgy dönthetnek, hogy a tökéletesség az egyetlen védekezési lehetőségük. Mivel az elmúlt évtizedekben a perfekcionisták száma jelentősen megnőtt a fiatalok körében, a kutatók úgy vélik, hogy ebben fontos szerepe lehet a közösségi médiának és az általa kiváltott káros társadalmi összehasonlítások mindent átható jelenlétének.

Mindent vagy semmit

• Az állapothoz számos negatív érzés társulhat, például a kudarctól való félelem: a hibákat gyakran a kudarccal azonosítják. Az életüket a hibák elkerülése köré szervezik, így elszalasztják a tanulási és a fejlődési lehetőségeket. 
• Rettegnek a rosszallástól. Úgy gondolják, ha hagyják, hogy mások lássák a hibáikat, akkor többé nem fogadják el őket. A tökéletességre való törekvéssel próbálják megvédeni magukat a kritikától és az elutasítástól.
• Mindent vagy semmit gondolkodás jellemzi őket. Gyakran értéktelennek látják magukat, ha az eredményeik nem tökéletesek. 
• Hajlamosak a „kellene" túlhangsúlyozására. Az életüket sokszor ez vezeti, amely merev szabályként szolgál nekik arra, hogyan kell élni az életüket. Emiatt ritkán veszik figyelembe saját vágyaikat.
• Hajlamosak úgy látni, hogy mások minimális erőfeszítéssel, kevés hibával, érzelmi stresszel és maximális önbizalommal érik el a sikert. Ugyanakkor a saját erőfeszítéseiket véget nem érőnek és örökké elégtelennek látják.

Megélt pillanat  

 – javasolta a szakértő.

Elérhető vágyak 

Az így elért egészséges célmeghatározás és törekvés egészen más, mint a perfekcionizmus önpusztító folyamata. Az egészségesen törekvők inkább saját vágyaik alapján tűznek ki célokat, nem pedig külső elvárásoknak megfelelően. Céljaik általában csak egy lépéssel haladják meg azt, amit már elértek, ezért ezek reálisak és valóban elérhetőek. Az egészséges törekvők inkább a feladatra való törekvés folyamatában lelik örömüket, mintsem, hogy csak a végeredményre összpontosítanának.