Zavarba ejtő fejtörő az állásinterjún — te meg tudod oldani a feladványt?

Egy gépészmérnöki állásra pályázott a férfi, akinek az állásinterjún egy nem várt fejtörő okozott fejfájást. A tanácstalan álláskereső sem az interjú alatt, sem utána nem tudta megfejteni a feladványt, így abban a reményben, hogy a közösségi média felhasználói között akad valaki, aki fényt derít a megoldásra, posztban kért segítséget.

Íme az állásinterjún feltett kérdés: te meg tudod oldani a feladványt?

A következőt posztolta: „Egy állásinterjún kaptam ezt a feladványt, amire nem tudtam helyesen válaszolni, kíváncsi vagyok, tudna-e valaki segíteni nekem”.

A feladvány a következő volt: „Van két egyforma korong, amelyeket egy súrlódásmentes felületen azonos kezdősebességgel csúsztatunk. Egy célvonalon kell áthaladniuk a startvonaltól azonos távolságban. Amikor az A korongot csúsztatjuk, átcsúszik az asztal egy „mélyedésén”, majd visszatér az eredeti magasságába. A B korong egy teljesen sík felületen csúszik át. Melyik ér előbb a célba?”

A felhasználók azonnal ráugrottak a kérdésre, és ahogy az lenni szokott, mindhárom lehetőség mellett sokan tették le a voksukat, tehát volt, aki szerint az A korong, volt, aki szerint a B, és akadtak, akik azt mondták az A és B egyszerre ér be.

Az egyik felhasználó magabiztosan magyarázta: „Mindkettő egyszerre ér célba. Mivel a vízszintes távolság és a kezdeti sebességek azonosak, a szükséges időnek is azonosnak kell lennie; a kinematikai egyenlet szerint: távolság (x-ben) egyenlő sebesség(x-ben) szorozva az idővel.”

Egy másik felhasználó javasolta: „Legyen a merülés egy lapos vízszintes lefelé, egy lapos szint az alján, majd egy ugyanolyan lapos vízszintes vissza felfelé. A mozgás vízszintes komponensének van egy gyorsulása, majd egy lassulása a szög cosinusával.”

Eközben egy harmadik felhasználó kifejtette: „Abból, amit az én és mások itt lévő elemzéséből megértettem (először tévedtem). Az A korong azért érkezik meg először, mert a lefelé vezető úton a meredekségen gyorsul, és a felfelé vezető úton csak a kezdeti sebességre tud visszalassulni, mivel a „forgási” lassulás az egyetlen változás a sebességében. Tehát lényegében az A egy kicsit felgyorsul, majd visszatér a normál sebességre, mintha egy jármű átmenetileg gyorsulna, ami a rendszerbe bevitt energiával negligálja a súrlódást.”