Einstein boldogságreceptje: a mondat, ami megváltoztathatja az életed

Egyesek szerint Einstein gyakran foglalkozott a boldogság-keresés témájával. 1922-ben, egy évvel azután, hogy elnyerte a Nobel-díjat, Japánba utazott egy előadás sorozatra, ahol bármerre ment, mindenütt kíváncsi rajongók vették körül. Egyik nap borravaló helyett egy cetlit adott át egy szállodai alkalmazottnak, amelyen egy mondat volt olvasható a boldogságról.

Einstein leghíresebb mondata a boldogságról

A londínernek átadott papírlapon a következő sorokat lehetett olvasni:

Ez a feljegyzés – más feljegyzésekkel együtt – 2017-ben 1,8 millió dollárért kelt el egy jeruzsálemi aukciósházban. A Psychology Today azt állítja, hogy a boldogságot nem egyetlen öröm határozza meg, hanem valójában jelentős mennyiségű kellemetlenséggel jár. A genetikai adottságok, az életkörülmények, az elért eredmények, a családi állapot, a társas kapcsolatok mind befolyásolhatják, hogy egy adott személy mennyire érzi magát boldognak, elégedettnek. Einstein azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugodt és szerény élet több boldogságot hoz, mint az, ha folyton a sikert hajszoljuk. Valószínű, hogy ő már tisztában volt azzal is, hogy a siker mit sem ér, ha nem társul hozzá belső béke, harmónia és önelfogadás. 

Frank T. Andrew, a Knox College pszichológiaprofesszora szerint:

A boldogság kérdése számos magyar pszichológust, mentálhigiénés szakembert, írót, művészt sarkall folyamatosan gondolkodásra – legtöbbjük hasonló következtetésre jutott, mint Einstein: a boldogság valójában sokkal egyszerűbb, szerényebb módon érhető el, mint azt sokan gondolják. 

Pál Feri atya így fogalmaz:

„Ha fölfokozott vágyaink vannak, akkor tudhatjuk: rengeteg kudarc fog bennünket érni. Ez szorongással tölthet el bennünket, és nem szívesen látjuk be, hogy kudarcra ítéltük magunkat. A boldogság kulcsa ugyanis az alacsony elvárás, a kevesebbel való megelégedés, a választási szabadságunk önmagunk általi tudatos korlátozása, a döntéseink melletti elköteleződés, a jelenlegi életünk megbecsülése, és a hála amiatt, ami már a minék.”

Müller Péter boldogságról alkotott elképzelései:

Vigyázz: a boldogság nem öröm! Az örömhöz sok minden kell: siker, szerencse, pénz, gondtalanság, vágyad, reményed, szerelmed, sóvárgásod beteljesülése. A boldogsághoz nem kell semmi. Ami van, az is fölösleges. Nincs benne ragaszkodás, birtoklás, szomjúság. Örökös hiány csak a boldogtalanságban van, de a boldogságban nem hiányzik semmi és senki. Ez a te mennyországod állapota. 

A kutatók szerint a siker és boldogság összefügg – egy 2005-ös vizsgálat szerint a személyes és szakmai sikerek boldogsághoz vezethetnek és a boldog emberek mindig új célokat keresnek az életben. Természetes, hogy a boldogság mindenki számára mást jelent; van, aki a külső körülményeitől teszi függővé, és van, aki belül keresgél: valószínű, hogy a kettő között van az igazság – illetve a belső világunk és a külső történések együttesen okoznak boldogságot, vagy elégedetlenséget. Einstein tanácsát, miszerint a siker hajszolása nem okoz hosszú távon boldog életet – érdemes fontolóra vennünk. A hála gyakorlása, a jelen pillanat ereje közelebb vezethet minket a harmonikus, boldog élethez.