Egy rejtélyes felfedezés írhatja újra a Föld történetét: a kutatók sem számítottak arra, amit találtak

A Csendes-óceán keleti emelkedésénél (ahol a bolygó kérgének két szakasza találkozik a Csendes-óceán délkeleti részén) elhelyezkedő, eddig nem vizsgált tengerfenékdarab új megvilágításba helyezi a Föld belső működését és azt, hogy felszíne hogyan változott az évmilliók során. A kutatás eredményeit a Science Advances című folyóiratban közölték.

A Jingchuan Wang geológus munkatárs vezette kutatócsoport szeizmikus képalkotó technikákat használt, hogy mélyen a földköpenybe, a földkéreg és a földmag közötti rétegbe tekinthessen be. A kutatók szokatlanul vastag területet találtak a köpeny átmeneti zónájában, a felszín alatt 410 és 660 kilométer között elhelyezkedő régióban. Ez az átmeneti zóna választja el a felső és az alsó köpenyt, és a hőmérséklet függvényében tágul vagy húzódik össze. Az újonnan felfedezett tengerfenék a Föld alsó köpenyének egy masszív régiójában is szokatlan hasadást okozhatott.

„Ez a megvastagodott terület olyan, mint egy ősi tengerfenékdarab megkövesedett ujjlenyomata, amely körülbelül 250 millió évvel ezelőtt süllyedt a Földbe” - mondta Wang. „Olyan bepillantást enged a Föld múltjába, amilyenre eddig még nem volt példa."

A szubdukció akkor következik be, amikor az egyik tektonikus lemez egy másik alá csúszik, és a felszíni anyag visszakerül a földköpenybe. A folyamat gyakran okoz földrengéseket, és látható nyomokat hagy maga után, például vulkánokat és mélytengeri árkokat. Míg a geológusok a szubdukciót általában a Föld felszínén található kőzetminták és üledékek vizsgálatával tanulmányozzák, Wang és két másik kutató szeizmikus hullámok segítségével részletes térképeket készített a köpeny mélyén megbúvó struktúrákról.

A kutatók alaposabb betekitést nyertek a Föld belsejébe

„A szeizmikus képalkotásra úgy is gondolhatunk, mint valami CT-vizsgálatra. Alapvetően lehetővé tette számunkra, hogy keresztmetszeti képet kapjunk bolygónk belsejéről” - mondta Wang. „Általában az óceáni anyagtáblákat a Föld teljesen felemészti, nem hagy észrevehető nyomokat a felszínen.”

Wang úgy véli, hogy az újonnan felfedezett terület szokatlan vastagsága hidegebb anyag jelenlétére utal a köpeny átmeneti zónájának ezen részén, ez pedig azt jelenti, hogy egyes óceáni palák félúton megrekednek, miközben a köpenyben süllyednek.

„Azt találtuk, hogy ebben a régióban az anyag a várt sebesség felével süllyedt, ami arra utal, hogy a köpeny átmeneti zónája gátként működhet, és lelassíthatja az anyag mozgását a Földön keresztül” - magyarázta Wang. „Felfedezésünk új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Föld mélye hogyan befolyásolja azt, amit a felszínen látunk, hatalmas távolságokon és időskálákon keresztül.”

A kutatócsoport azt tervezi, hogy kutatásait a Csendes-óceán más területeire és azon túlra is kiterjeszti.

„Úgy gondoljuk, hogy még sok ősi struktúra vár felfedezésre a Föld mélyén” - mondta Wang. „Mindegyikben megvan a lehetőség, hogy sok új ismeretet tárjon fel bolygónk összetett múltjáról - sőt, akár más bolygók jobb megértéséhez is vezethet.”