A boszorkány motívuma valamennyi nép folklórjában feltűnik, s messze túlmutat Európa határain. Átmenetet képez a történelem, természet és természetfeletti között. Ezen mitológiai alakok megítélése a történelmi korok során sokat változott, és évszázadok, mi több, évezredek kellettek ahhoz, hogy a ma ismert alakjuk kialakuljon.
Definíciója szerint a boszorkány olyan személy, aki jellemzően rosszindulatú mágiát, varázslást folytat, kapcsolatban áll a természetfelettivel. Ellentétben a közhiedelemmel férfi boszorkányok is léteztek, megítélésük, ábrázolásmódjuk rendkívül színes képet mutat.
Az ógörög mitológia talán leghíresebb boszorkánya Kirké, aki szerelmi csalódás és féltékenység okán a jól ismert szörnnyé változtatta Szküllát, a tengeri nimfát. Ugyanakkor ő volt az, aki megtisztította az argonautákat Médea testvérének megölésének vétkétől. Több hozzá hasonló alak is feltűnik az ógörög mitológiában, az egyik leghíresebb példa épp a tragikus sorsú Médea.
Gondolnád, hogy a Bibliában is feltűnik egy boszorkány? Az Ószövetség említi, hogy Saul király egy ízben ellátogatott Endor boszorkányához, hogy idézze meg Sámuel szellemét tanácsért a filiszteusok ellen vívott csatához, mivel Istentől nem kapott segítséget. E mítosz szentírásba kerülését sokan vitatják, hisz a kereszténység nem nézi jó szemmel a mágiát.
Számos afrikai nép hitvilágában találkozhatunk a gonosz szellemekkel kapcsolatot tartó személyekkel, a legismertebb példákat Kongóból lehet felsorolni. Gyakran hozzák őket összefüggésbe betegségek, éhínség okozásával, a boszorkányüldözések, ördögűzések még ma se mennek ott ritkaságszámba.
Gyerekek nevelési szándékú ijesztgetésére számos lényt kitaláltak, angliában Zöldfogú Jenny vadászott az engedetlen lurkókra. Zöld bőre, hegyes fogai eleve nem keltenek rokonszenvet, de ha hozzávesszük, hogy vízpartokon húzza víz alá az odatévedő gyerekeket és időseket, akkor csak még jobban kiráz minket a hideg. Anglia eltérő vidékein különböző leírása ismert e boszorkánynak.
A szláv folklórból ismert Baba Yaga a jó és rossz között lavírozik, és rajtunk múlik, mely oldalát mutatja. Egy csúf, nagy orrú, sovány, ráncos öregasszony, aki olykor segíti a mitikus hőst jó tanácsaival, máskor viszont megeszi a gyerekeket. Boszorkány jelmezek egy része is innen inspirálódik. Mozsárban repül, háza tyúklábon áll, s épp azért félelmetes, mert nem tudod, jó vagy rossz oldalát fogod megtapasztalni. A magyar népmesékből ismert vasorrú bába is innen ered.
Az olasz La Befana igen különleges helyet foglal el a gyerekek életében, mivel vízkeresztkor ajándékot visz nekik. A hiedelem szerint a kéményen keresztül jut be a házba – már persze ha van a házon kémény –, a jó gyerekek apró ajándékokat, míg a rosszak egy darab szenet kapnak. Távozása előtt rendre felsöpör, a háziak pedig bort és nasikat készítenek ki neki.
A boszorkány mitikus alakja a pogány népek kultúrájában gyökerezik, ahol jellemzően javasasszonyok, gyógyítókként szerepeltek, megítélésük sem volt még egyértelműen negatív, ahogy a fenti példák is mutatták. Persze a rosszindulatú, rontást a világra szabadító boszorkány alakja is mindvégig létezett.
Filmekből, könyvekből, ismert boszorkány alakja az újkorban vette fel végleges alakját, amikor a boszorkányokat a sátánnal hozták kapcsolatba. Ekkortájt folytak a legkegyetlenebb boszorkányüldözések is, ahol számos feltételezett férfi boszorkány is máglyán végezte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.