3 Márton-napi babona, ami még ma is része az ünnepnek

November 11-e Szent Márton napja, és ehhez a naphoz számos érdekes babona és népszokás kapcsolódik. Márton nap a gazdasági év lezárását jelzi, hiszen ilyenkor fejeződtek be a munkák a földeken és vette kezdetét a téli időszak. Így különös jelentősége volt a termés és a várható időjárás megjóslásában. Íme 3 olyan Márton-napi babona, amit még ma is alkalmazhatunk, ha hiszünk a Márton napi népszokások évszázados erejében.

Íme 3 mai napig ismert Márton-napi babona 

1. Időjóslás libacsontból

Az egyik legismertebb a Márton-napi babonák közül a libacsontból való időjóslás. Arra pedig, hogy milyen idő várható karácsonykor mai napig kíváncsiak az emberek. 

Tehát ha tervezel libát fogyasztani ezen a napon, vizsgáld meg a mellcsontját és jegyezd meg, hogy az alapján milyen idő várható majd az ünnepre. De a népi hagyomány szerint nem csak a liba csontjából, hanem a Márton-napi időjárásból is megállapítható, milyen idő várható karácsonykor. „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál" – azaz ha november 11-én fagy, akkor karácsonykor enyhe idő lesz, illetve ha Márton napján enyhe az időjárás, akkor karácsonykor fagyra számíthatunk.  

Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő, és leesett az első hó. A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton fehér lovon érkezik, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben barna lovon, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. Ha Márton szürke lovon érkezett, akkor pedig enyhe, szürke és latyakos volt az idő e napon, és ilyen esetben szintén télre számítottak. 

2. Bőséget hozó Márton napi liba lakoma

A régi időkben Szent Márton napján zárták le az éves gazdasági munkákat és ilyenkor vette kezdetét a téli pihenő időszaka, amit ünnepséggel köszöntöttek. A Márton napi ételek fő összetevője pedig nem más volt, mint a liba. Egyrészt ennek a gyakorlati oka az, hogy ilyenkorra nőttek a libák elég nagyra ahhoz, hogy levághassák és megehessék őket. Másrészt a néphit szerint Márton-napon kötelező libát enni, mert aki ezen a napon libát eszik, az nem fog éhezni a következő évben. 

A múltban ezen a napon nagy lakomákat tartottak, amikor általában libából készült ételeket fogyasztottak. Ilyenkor került asztalra az újbor is, hiszen "Márton a bor bírája" a mondás szerint. Az újbor íze pedig megmutatja, milyen év várható a borászok számára. Ha jó a bor, akkor bőséges év elé néznek, ha pedig nem, akkor a következő év nehéz lesz számukra. A jóízű lakoma és vidám este után pedig kezdetét vette a böjt, hiszen Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó nap. Mivel egyre ritkábban kerül libából készült étel az asztalra, így ragadd meg az alkalmat, hogy készíts te is valami libás finomságot. Libacombot, ludaskását, vagy esetleg egy ízletes libalevest.

3. Márton napján tilos a házimunka

A hölgyek talán ezzel a néphiedelemmel tudnak azonosulni a leginkább. Hiszen a Márton-napján tilos az asszonyoknak dolgozniuk, tilos a házimunka, különösen a takarítás, mosás és ruhaszárítás.  A babona szerint ugyanis ilyenkor a gonosz szellemek járják a világot és Márton napja a kísértetek megjelenésével jár. 

Tehát a nőknek érdemes volt tartózkodniuk a házimunkától, mert azzal kárt okozhattak az állatoknak. Ez a néphiedelem nem csupán a régi időkre tekint vissza, sokan ma is szívesen alkalmazzák ezt a „kivételes” napot arra, hogy egy kicsit megpihenjenek és szünetet tartsanak a mindennapi feladatok körforgásából. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: