Hétfejű sárkány, törpe, vasorrú bába gyerekkorunk népmeséinek jellegzetes alakjai, amiket mindannyian ismerünk. A magyar folklór azonban tartogat még meglepetéseket, összegyűjtöttünk olyan magyar mitológiai lényeket, amiről még szinte biztos, hogy nem hallottál.
Az ősi magyar mitológia lényei leginkább népmeséinken maradtak fenn, mivel a korabeli feljegyzésekben csak szórványosan találhatunk emlékeket a elődeink pogány vallásáról. Számos magyar mitológiai lényt más kultúrák, például iráni, szláv népek hiedelemvilága inspirálta.
Ami bizonyos, hogy elődeink hitvilágának alapja a magyar mitológia életfa motívuma volt, mely számos rokon nép mítoszaiban is tetten érhető; a magyar mitológiai lényeknek napjainkban csupán töredékét ismerjük.
A természetfeletti képességű Garabonciás sárkányon lovagol, misztikus képességei birtokában pedig vihart támaszt - mintha csak egy fantasy eposz hőse lenne. Alakja nagyon hasonlít a táltosra, a különbség annyi, hogy előbbi képessége vele született, míg a Garabonciásnak el kell sajátítani varázserejét.
Ez a mitológiai lény a régi magyar hiedelemvilág, az ősi európai viharistenek, valamint a középkori költészet ötvözete.
Ha gyerekek ijesztgetéséről van szó, a kreativitás határtalan. Hazánkban a mumus, illetve a kevésbé ismert Bankus szolgál a rakoncátlan lurkók leckéztetésére. A Bankus, mint magyar mitológiai lény a 13. század óta része a magyar folkórnak, a betelepülő kunok hozhatták magukkal. Utóbbit megerősíti, hogy a Bankus szó használata a kunok lakta területeken terjedt el.
Nem csupán a népmesék, de egyes mondások is őrizhetnek mitológia lényeket a régi magyar hitvilágból. „Az Íz egyen meg!” és hasonló szólások egy betegségszellem nevét őrzik, mely az ínysorvadás és szájüreg betegségét terjeszti.
Magyar mitológiai lények között az égitesteket megevő Markoláb az egyik legijesztőbb, melyet általában kutya alakjában képzeltek el. Az ország egyes részein a holdfogyatkozás bekövetkeztét magyarázták azzal, hogy a Markoláb felfalta a holdat.
A Lidérc az egyik legizgalmasabb a magyar mitológiai lények között. Egyes magyar vidékeken a lápok, mocsarak felett meggyúló tüzet nevezték lidércfénynek, ami egy elásott kincs helyét jelzi. (Ez valójában a mocsárból felszabadult gázok égésekor keletkezik, és rettentő hátborzongató természeti jelenség.)
Megjelenhet ember vagy állat alakban; emberként éjjel meglátogat más embereket, akikkel szexuális kapcsolatot tart fenn, amitől a látogatott személ lebetegszik.
Állat alakban főleg csirke alakját veszi fel: 21 napig az ember hóna alatt tartott tojásból kel ki, ezután gazdaggá teszi gazdáját, egyben veszélyes is rá, mert a csirkével fenntartott kapcsolatban az ember tönkremegy.
Úgy lehet tőle megszabadulni, hogy lehetetlen feladatot bíznak rá, például szitában kell vizet hoznia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.