Karácsony után három nappal van aprószentek napja, ami a Biblia egyik legsötétebb történetére vezethető vissza. A Szentírás szerint ezen a napon csecsemők ezreit mészárolták le. A legfrissebb kutatások azonban gyökeresen más megvilágításba helyezik az eseményeket.
Máté evangéliumának második fejezete számol be a véres eseménysorozatról, amely az aprószentekhez köthető: I. Heródes kapott egy jóslatot, miszerint egy Betlehemben születendő fiú Izrael királya lesz. Ettől vérszemet kapva azt kérte a napkeleti bölcsektől, hogy számoljanak be arról, hol található a Kisjézus, hogy kifejezhesse előtte a hódolatát, ám a valódi szándéka a kisded megölése volt.
A napkeleti bölcseket angyal látogatta meg álmukban, hogy ne térjenek vissza Jeruzsálembe, ahogy József is kapott intést, hogy családjával meneküljenek Egyiptomba.
Amikor Heródes rájött, hogy nem számíthat a bölcsek segítségére, haragjában minden Betlehemben, illetve környékén élő, két évesnél fiatalabb gyereket lemészároltatott. Az elhunyt kisgyermekeket nevezzük aprószenteknek.
Számos szakember kérdőjelezi meg az aprószentek történetének valóságtartalmát, az első probléma mindjárt a legyilkolt gyerekek számánál felvetődik. A görög források 14 ezer, a szír hagyomány 64 ezer, a koptok pedig 114 ezer főre teszik az apószentek számát, ami a korabeli népességet figyelembe véve képtelenség.
Az is megkérdőjelezi a történet hitelességét, hogy egyedül Máté evangéliuma tesz róla említést, még Heródes tetteinek legnagyobb történetírója, Josephus Flavus sem ír róla.
A Biblia korántsem tekintendő hiteles történelmi forrásnak – végtére is nem ez a funkciója. Célja a példázatok, erkölcsi útmutatók, a világ működésének leírása. Kérdéses az is, hogy Jézus és Heródes éltek-e egy időben: Heródes i. e. 4-ben halt meg, viszont Krisztus születését i. e. 4-6-ra vagy 7-re teszik.
A korabeli források megerősítik, hogy a Júdea felett i. e. 37 és 4 között uralkodó I. Heródes különösen kegyetlen ember volt, országában rettegés honolt. Egy forrás beszámolt egy a betlehemihez hasonló vérengzésről is.
A kegyetlen király hatalomféltésből még saját feleségét, gyerekeit, rokonait is megölette, de a zsidó előkelőségeket sem kímélte.
Az aprószentek sírja a keresztény hagyomány szerint a Születés Kápolnájából nyílik, ahol több ezer apró koponya van, ebben állítólag perzsák által legyilkolt keresztény mártírok maradványai is megtalálhatók.
Ha az aprószentek legendája valóban megtörtént, a korabeli népesség alapján nagyjából 30-40 gyerek esett áldozatául Heródes haragjának – a bibliai történetnek minden kétséget kizáróan táptalajt adott a király kegyetlen természete. A történet erősen emlékeztet Mózes történetére, amikor az Egyiptomi fáraó kísérletet tett a zsidó gyerekek lemészárlására.
Valójában lényegtelen, hogy valóban úgy és akkor történtek-e az események ahogy a Biblia írja, igazán az aprószentek napja által közvetített üzenet megértése a fontos, ami a kegyelemről és ártatlanok védelméről szól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.