Hamis emlék, amiről sokan hiszik, hogy igaz: ez a Mandela-effektus

Ismered azt a hátborzongató jelenséget, amikor emberek csoportjai egy bizonyos eseményre vagy részletre ugyanúgy emlékeznek, csakhogy hibásan? Például azt hiszik, hogy a klasszikus gyerekkönyv-sorozatot Berenstein medvéknek hívják, pedig a valódi címe Berenstain medvék. Vagy emlékeznek VIII. Henrik portréjára, amelyen pulykacombot tart a kezében, noha ilyen kép soha nem készült. Ez a furcsa és kissé misztikus jelenség a Mandela-effektus néven vált ismertté. De mi is pontosan a Mandela-effektus, mit jelent a hamis emlék, honnan származik, és mi lehet a magyarázat rá? 

A Mandela-effektus eredete avagy honnan származik a hamis emlék gyűjtőfogalma

A Mandela-effektus kifejezést Fiona Broome írónő alkotta meg 2009-ben, amikor rájött, hogy nemcsak ő emlékszik úgy, hogy Nelson Mandela az 1980-as években halt meg egy dél-afrikai börtönben, hanem sokan mások is. Valójában azonban Mandela 2013-ban hunyt el. Broome annyira megdöbbent ezen a közös tévedésen, hogy a hamis emlék nyomán egy weboldalt hozott létre, ahol hasonló eseteket gyűjtött össze és vitatott meg.

Mi okozza a Mandela-effektust?

Számos elmélet próbálja megmagyarázni, miért lehet emberek tömegeinek azonos, mégis hamis emléke. Íme a legvalószínűbb magyarázatok:

1. Az emberi memória tökéletlensége 

Az emberi memória nem tökéletes. Az emlékek nem rögzített képek vagy videók az agyunkban, hanem újra és újra „összerakott” információk. Az agy összekapcsolja azokat az emlékeket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz.

2. Konfabuláció

Ez a folyamat akkor következik be, amikor az agyunk kitölti az emlékeinkben lévő hiányosságokat. Ez nem hazugság, hanem egyfajta „önjavító” mechanizmus, amely téves részletekkel helyettesíti a hiányzó emlékeket. Ahogy öregszünk, a konfabuláció egyre gyakoribb.

3. Félrevezető utólagos információk

A Mandela-effektus gyakran azért történik, mert az események után szerzett információk torzítják az eredeti emléket. Ezért van az, hogy a szemtanúk vallomásai sokszor nem megbízhatóak.

4. Alternatív valóságok

Ez az elmélet a sci-fi világába repít minket. Egyesek úgy vélik, hogy párhuzamos univerzumok léteznek, és időnként ezek az alternatív valóságok összekeveredhetnek a miénkkel, így okozva a hamis emlékeket. Bár ez az ötlet izgalmas, jelenleg nincs tudományos bizonyíték rá.

Az internet szerepe

A digitális kor felgyorsította a tévhitek terjedését. Az internet lehetővé teszi, hogy információk – legyenek azok igazak vagy hamisak – gyorsan eljussanak emberek tömegeihez. Egy 10 évig tartó tanulmány szerint az álhírek 70 százalékkal nagyobb eséllyel terjednek el, mint az igazság. Ahogy a hamis információk egyre többször ismétlődnek, az emberek hajlamosak igaznak hinni őket.

Példák a Mandela-effektusra

 „Luke, én vagyok az apád”

Sokan úgy emlékeznek, hogy a Star Wars: A Birodalom visszavágban Darth Vader ezt mondja: „Luke, én vagyok az apád”. A valóságban azonban a pontos idézet: „Nem, én vagyok az apád.”

 Pikachu fekete farka

Néhányan úgy emlékeznek, hogy Pikachu farkának a vége fekete. Valójában Pikachu farka mindig teljesen sárga volt.

Hogyan hangzik eredetileg a gonosz királynő kérdése a tükréhez, a Hófehérke című mesében?

A legtöbben így emlékeznek: „Tükröm-tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?”, pedig a helyes a következő:  „Varázstükröm, mondd meg nékem, akad-e párom szépségben?”