Tény, hogy Stuart Mária „elfogyasztott” három férjet, és igaz az is, hogy mindent megtett azért, hogy megszerezze és megtartsa Skócia trónját. Sőt, ma már azt is tudjuk, hogy a férfiak uralta politikai életben nem mindig hozott jónak mondható döntéseket. Az életében és a halála utáni évszázadokban ráaggatott tehetségtelen, férfifaló, gaz csábító jelzők viszont nem fedték a valóságot!
Stuart Mária 1542. december 8-án született. Mivel édesapja, V. Jakab skót uralkodó hat nappal lánya világrajövetele után elhunyt, ezért az egyhetes csecsemőt királynővé nyilvánították. Néhány évvel később hazája főurai az angolok elleni taktikájuk részeként odaígérték őt feleségül a francia király, II. Henrik fiának és örökösének, Ferencnek, így a kislány menyasszony Franciaországba költözött.
A következő években Mária kifogástalan nevelésben részesült, megtanult franciául, spanyolul, olaszul, latinul, görögül, csodásan táncolt, remekelt a vadászatban, a lovaglásban és a hímzésben. Csillogó elméjével, sudár, karcsú alakjával, vörös hajkoronájával elbűvölte környezetét.
Tizenhat volt, amikor hozzáment a vele egyidős trónörököshöz, akivel együtt gyermekeskedett, és mély barátság alakult ki köztük. Egy esztendővel később Ferencből király lett, Máriából pedig királyné – de csak rövid időre, mert az ifjú férj 1560-ban elhunyt. Stuart Mária, a skót királynő tehát visszatért hazájába, hogy elfoglalja trónját.
Otthon a hithű katolikus Mária a katolikus és a protestáns főurak csatározásának középpontjába került. A fiatal uralkodónő igyekezett megerősíteni hatalmát, ezért megpróbálta elérni unokatestvérénél, I. Erzsébet angol királynőnél, hogy mint legközelebbi élő rokonát, őt tegye meg az angol trón örökösének. Másrészt meg kellett oldania az utódlást, ezért nagy erőkkel megkezdődött a megfelelő férj felkutatása. Számos jelölt akadt – és egyes történészek szerint éppen ez a kérdéskör vezetett az Erzsébettel való „szakításhoz”!
Állítólag Mária a kedvében akart járni az angol királynőnek, és olyan társat kívánt választani, aki Erzsébetnek is megfelel. Utóbbi azonban saját szeretőjét és kegyeltjét, Robert Dudley-t javasolta vőlegénynek, célozva ezzel arra, hogy ha Mária igent mond, szó lehet arról, hogy ő legyen az örököse. Ám a skót királynő hallani sem akart arról, hogy egy angol nemes felesége legyen, aki ráadásul ennyire közel áll Erzsébethez…
Aztán 1565-ben Mária találkozott egyik első unokatestvérével, a szálfa termetű Lord Darnley-val, és beleszeretett a férfiba. A szintén katolikus Darnley jó választásnak tűnt számára, ezért fél évvel később hozzáment feleségül. Ám a boldogságuk csak pár hónapig tartott, a hatalomvágyó és rendkívül féltékeny férj összeesküvést szőtt a királynő, pontosabban annak titkára, David Rizzio ellen, és egy vacsora során meggyilkoltatta őt.
És mit tett erre az első gyermekével várandós Mária? Nos, semmit… Nem torolta meg az esetet, látszólag kibékült férjével, és 1566-ban világra hozta fiukat, Jakabot – mindeközben a feltételezések szerint hozzá hű embereivel megpróbálta kitalálni, hogyan szabadulhat meg gátlástalan urától. Ám az egyre bizonytalanabb és kiszolgáltatottabb nőnek ismét rossz emberre esett a választása: hitt a galád és amúgy még Darnley-nál is hataloméhesebb Bothwell grófban, aki aztán 1567-ben meggyilkolta a problémás férjet. Mit lépett erre Mária? Nos, hiába tudta mindenki, hogy Bothwell volt a gyilkos, a királynő hozzáment a férfihoz…
Ki is tört a botrány, és a skót urak jelentős része a királynő ellen fordult. 1567 júniusában a lordok seregei összecsaptak Bothwell és Mária embereivel: a főurak győzelmet arattak, a férj elmenekült, Máriát a lordok börtönbe vetették, és lemondatták a trónról kisfia, Jakab javára.
A bebörtönzött királynő egy év múlva megszökött, és maradék híve segítségével újra megütközött a lordok csapataival. Ám megint vereséget szenvedett… Nem volt más választása, mint unokatestvéréhez, Erzsébethez fordulni támogatásért és menedékért.
Hiába azonban a rokoni kötelék, a politika közbeszólt: az uralkodónő veszélyesnek tartotta visszasegíteni kuzinját a skót trónra, de azt sem hagyhatta, hogy szabadon éljen Angliában, nehogy az ellene szervezkedő katolikus nagyurakkal szövetkezzen. Így aztán állandó őrizet alatt tartotta Máriát – 19 esztendőn át.
Fogsága évei alatt Mária célszemély lett mindazon csoportok számára, amelyek el akarták mozdítani trónjáról Erzsébetet, és ehhez szükségük lett volna a katolikus skót királynőre. Nem csoda, hogy az angol uralkodónőre veszélyt jelentő asszonyt Erzsébet emberei végül tőrbe csalták... Az általa írt, a királynő meggyilkolását elfogadó/támogató levelek alapján perbe fogták, és halálra ítélték.
Erzsébet sokáig vonakodott jóváhagyni a halálos ítéletet, de végül aláírta azt, így Máriát 1587. február 8-án, Fotheringhay kastélyában lefejezték. I. Erzsébet még 16 esztendőn át uralkodott, 1603. március 24-én, utód nélkül halt meg. Stuart Mária fiát, Jakabot, még aznap kikiáltották Anglia új királyának…
Az érem két oldala
A Két királynő (16) című filmdráma dr. John Guy Queen of Scots – The True Life of Mary Stuart (A skótok királynője – Így élt valójában Stuart Mária) című történelmi monográfiája alapján készült.
„Azt akartuk megmutatni, hogy ez a két nő miként használta hatalmát a férfiak világában, s végül miért veszített az egyikük – mondta Tim Bevan, a filmet gyártó cég egyik elnöke. – Ezek az erős akaratú nők csupa olyan dologgal küzdöttek, amikkel napjainkban mi is: a hatalommal, a politikával, a szerelemmel.”
A film legfontosabb jelenete a két királynő találkozása (ez egyébként a valóságban sosem történt meg, legalábbis nincs rá bizonyíték). A főszerepeket alakító színésznők, Saoirse Ronan (Mária) és Margot Robbie (Erzsébet) a közös jelenet felvételéig elkerülték egymást – tudatosan! „Megegyeztünk, hogy a forgatáson nem találkozunk, amikor karakterben vagyunk, a jelenet felvételének napján pedig teljesen elkerültük egymást, amíg a kamerák el nem indultak – mesélte Ronan. – A kérdéses jelenetben egy szoba két oldaláról indultunk meg a másik felé. Amikor végül megláttuk egymást, a több hónapos próbák és a háromheti forgatás után, remegni kezdtünk, mint a nyárfalevél. Eleredtek a könnyeink, valóágos testen kívüli élmény volt!”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.