A magyar színjátszás egyik legemlékezetesebb alakja volt Gombaszögi Frida, akinek élete meglepő fordulatokat tartogatott. Kanyargós életútját a szerencse, a tehetség, és az alkalmazkodni tudás alakította, de bőven voltak botrányai is. Cikkünkben feltárjuk a magyar színésznő életét.
Gombaszögi Frida, születési nevén Grün Friderika Vilma, 1890. december 9-én látta meg a napvilágot és három testvérével, Ellával, Margittal és Irénnel együtt ő is a színészi pályát választotta.
A lányok művésznevét egy Gombaszög melletti tanya inspirálta, amit Margit nővérük vagyonos férje vásárolt. Emiatt kezdték el a négy nővért Gombaszegi lányok, röviden "Gombalányok" néven emlegetni.
A pénzes sógor Frida és testvéreinek taníttatását is állta, ami jó befektetésnek bizonyult. Gombaszögi Frida Rákosi Szidi színitanodájában végzett 1909-ben, karrierje pedig gyorsan beindult. Rajtuk kívül még két további Gombaszögi nővérről tudunk.
Eleinte a Magyar Színházban játszott, majd 1915-től a Vígszínház színpadán nyűgözte le a közönséget egészen 1933-as visszavonulásáig. A Gombaszögi lányokról így írt a korabeli sajtó:
Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legszórakoztatóbb, és Irén élt a legtovább.
Ez a jellemzés tökéletesen illett Gombaszögi Fridára, akinek tehetségéről ódákat zengett a szakma, a közönség rajongott érte. Légies, karcsú alakja és könnyed járása megbabonázta a nézőket, elsősorban drámai szerepekben remekelt. Karrierje csúcsát a 20-as 30-as években élte.
Sejtelmes és visszafogott volt a színpadon, de magánéletét a harsányság és a pajzánság jellemezte. A magyar színésznő első férje a szemtelenül jóképű Rajnai Gábor volt, akivel ugyan 1918-ban véget ért a házasságuk, de a jó kapcsolat megmaradt, és a zsidóüldözések idején segítette a bújkálásában.
Második férjével, Miklós Andor sajtómágnással való megismerkedésük pikantériája, hogy épp a férfi Gombaszögi Fridáért rajongó felesége miatt találkoztak. A házaspár fényűző életet élt, Gellért-hegyen béreltek villát, tahitótfalui nyaralójuk saját áramfejlesztővel és csónakházzal, rendszeresen üdültek Franciaországban, Olaszországban.
Gombaszögi Frida nimfomán természetű volt, korabeli beszámolók szerint napi 7-8 alkalomnál kevesebb aktus csak akkor fordult elő, ha beteg volt, vagy pihenésre vágyott.
Legnagyobb trófeája az akkor még főherceg Habsburg Károly volt, aki később az utolsó magyar királyként futott be jelentéktelen karriert. Első férjével költött viareggio-i nászútja során Puccinivel is megismerkedett, akit a pletykák szerint ágyában is szívesen látott.
Egy őrült rajongója kis híján karrierje végét okozta 1919-ben, amikor a magyar színésznő lakására becsöngetve fegyvert fogott a gyanútlanul ajtót nyitó Gombaszögire. A díva keze és arca is megsérült a lövés következtében, így egy év kényszerpihenőre ment. Végül szinte nyom nélkül sikerült eltüntetni a színésznő sebeit, így színészi pályája nyugodt mederben folytatódott.
Miklós Andor 1933-as halálakor úgy döntött, hogy visszavonul a színjátszástól, és kifejezetten kérte, hogy attól kezdve ne Gombaszögi Frida, hanem Miklós Andorné néven hivatkozzanak rá.
Átvette férje médiabirodalmát, ami kényelmes megélhetést biztosított neki.
Gombaszögi Fridát 1944-ben fosztották meg utolsó ingatlanjaitól, attól kezdve pedig üldözötté vált. Álnéven, külsejét megváltoztatva, erdélyi menekültként vészelte át a háborút barátnője lakásában.
A háború után visszatért a színpadra és megpróbálta visszaszerezni javait, de az államosítás miatt erre esélye sem volt. 1948-ban még Amerikába is ellátogatott, ahol rég nem látott húgával, Greta Garboval és Molnár Ferenccel is találkozott, de végül hazajött.
Mellőzötté vált, kezdetben csak vidéki színházakban vállalhatott apró szerepeket, végül 1953-tól jöhetett vissza Budapestre, ahol oktatással is foglalkozott. Végül 1961-ben hunyt el, 71 évesen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.