Sokkoló! Ezek a mérges kígyók élnek Magyarországon

2025.02.02.

Ha mérgükkel gyilkoló kígyókra gondolunk, valószínűleg egy egzotikus ország ugrik be, nem hazánk. Sokan nem tudják, de mérges kígyókkal Magyarországon is össze lehet futni.

Noha a Kárpát-medence nem nevezhető mérges kígyó nagyhatalomnak, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne is élnek kígyómérget termelő hüllők Magyarországon. Erdei tisztásokon, réteken, lápokon nem árt vigyázni, hova lépünk. Fedezzük fel együtt a magyar mérges kígyókat!

Kígyóméreg evolúciója

Többféle hipotézis létezik a kígyóméreg evolúciójával kapcsolatban. Az egyik legelterjedtebb nézet szerint a méreg a kígyófélék nyálából fejlődött ki és a benne található fehérjék alakultak méreganyaggá. Más feltételezés szerint a méregmirigy fejlődésében a test más részei, például az agy egy része is szerepet játszott.

Feltételezések szerint mintegy 170 millió évvel ezelőtt élt a kígyóknak egy közös őse, aminek egyszerű kémiai összetételű toxinjai voltak és később ezek a képletek váltak egyre bonyolultabbá az egyes fajoknál.

Eszerint kezdetben minden kígyó mérgező volt, majd bizonyos fajok elvesztették mérgüket az evolúció során. Egy másik elmélet viszont azt állítja, hogy a kígyóméreg egymással párhuzamosan, külön is kialakulhatott a fajoknál.

A kígyóméreg összetételét elsősorban a préda viselkedése és fiziológiája befolyásolja és annál egyszerűbb a kígyóméreg összetétele, minél többféle zsákmányállat tartozik a hüllő étrendjébe.

Miért él kevesebb mérges kígyó a hidegebb tájakon?

A méregtermelés sok energiáját emészt fel, így a táplálékban relatíve szegényebb hidegebb éghajlaton kevesebb mérges kígyó él, ezeken a területeken inkább hideg, változékony időjárás elleni védekezést fejlesztették ki a hüllők.

Mérges kígyók pedig Magyarországon is élnek, amikkel kellemetlen élmény lehet a találkozás.

Magyarország mérges kígyói

A magyarországi faunában összesen két képviselője van a mérges kígyó fajtáknak. Igazán csak az egyik mérge veszélyes, az viszont mindkét fajban közös, hogy figyelemreméltó teremtmények.

Rákosi vipera

A Kárpát-medence egyetlen endemikus, tehát őshonos, csak itt előforduló mérges kígyója a rákosi vipera. Elterjedési területe hajdanán Ausztriától Bulgáriáig terjedt, mára csupán a Hanságban és Kiskunságban, valamint Erdélyben élnek elszigetelt populációi, magyarországi populációja nagyjából 500-1000 egyedre tehető. Rejtőzködő 40-50 centis állat, a nyílt gyepeket, réteket kedveli.

Mérge enyhe, legfeljebb védekezésre használja, komolyabb egészségügyi problémát nem okoz, allergiások esetén viszont veszélyes lehet.

A megharapott testrészen gyulladás, fájdalom, duzzanat alakul ki, ami bő másfél hétig tart, de enyhe rosszullét is előfordulhat. Az allergiás reakciók miatt érdemes marással orvoshoz fordulni. Ritkaság és rejtőzködő életmódja miatt a támadások szerencsére ritkák.

Védett állat, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft, a Kiskunságban pedig külön tenyésztő központot tartanak fenn a faj védelmére.

Keresztes vipera

Igazán veszélyes magyar mérges kígyó a keresztes vipera, ami kollégájához hasonlóan szintén rejtőzködő életmódot folytat. Erdei tisztásokon, kaszálókban találkozhatunk vele a Zemplénben, Tiszaháton, illetve Somogy és Zala vármegyében, de populációi egész Eurázsiában élnek. Védett állat, alig 1 méteresre nő, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Csak akkor támad, ha provokálják, akkor is sokadik marásra bocsát ki mérget, ami alapvetően a keringést gátolja és véralvasztó hatású.

A marás helyén duzzanat, zsibbadás, sebesedés, ritkán szövetelhalás is előfordulhat, de pulzus- és vérnyomászavar, tudatvesztés, anaflaxia, láz, inkontinencia is előfordulhat. Mivel a tünetek viszonylag enyhék, sokan hajlamoska alábecsülni, de minden marás után orvosi ellátás kell.

Halálos kimenetelű támadások igen ritkák, az utolsó jegyzett haláleset keresztes vipera marása következtében 2001-ben történt.

8 méter hosszú, 200 kilós szörnyeteget fedezett fel egy holland kutató - Fotón az új faj

Freek Vonk professzor egy 200 kilogrammnál is nehezebb, 8 méter hosszú kígyóra bukkant kutatásai során, amely új fajként kerülhet be a biológiakönyvekbe. A kutató reméli, hogy felfedezése segíthet megvédeni az Amazonas esőerdőit.