Viktória királynő esküvői ruhája mindent megváltoztatott: alapjaiban rengette meg a szokásokat

A királynő talán nem is sejtette, hogy menyasszonyi ruhájával, amelyet 1840. február 10-én viselt, nemcsak a korabeli társadalmat bűvölte el, hanem egy új hagyományt is teremtett: a fehér esküvői ruha szokását. Viktória királynő ezen a jeles napon ment feleségül Albert szász-coburg-gothai herceghez a londoni Szent Jakab-palota Királyi Kápolnájában, és menyasszonyi ruhájával megalapozta az esküvői divat alapjait.

Viktória királynő, a divatimádó uralkodó

Amikor Viktória 1837-ben, mindössze 18 évesen trónra lépett, a divat éppúgy érdekelte, mint bármely más fiatal nőt, aki megengedhette magának a legújabb trendeket. Ruhaválasztásában nagy szerepe volt a férfiak véleményének: előbb Lord Melbourne, akkori miniszterelnöke, majd később férje, Albert is tanácsokkal látta el. Kimberly Chrisman-Campbell divattörténész szerint imádta a divatot: „Gyerekként a balett- és operadarabokat figyelte, majd hazatérve lerajzolta a kosztümöket. Ezután nevelőnőjével együtt ezek alapján készített ruhákat a babáinak” – írja könyvében a divattörténész. Trónra lépése után Viktória szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy saját ruhái és az udvarában viselt darabok kizárólag brit gyártmányúak legyenek. Ez a hozzáállás egy valódi divatforradalom kezdetét jelentette.

Miért viselünk fehér ruhát az esküvőn?

Ma már teljesen természetesnek tűnik számunkra, hogy a menyasszony fehérben áll az oltár elé, de 1840-ben Viktória még egyáltalán nem a megszokott trendeket követte. A 19. század közepéig a menyasszonyok gyakran élénk színeket viseltek, vagy egyszerűen a legszebb ruhájukat öltötték magukra – a lényeg nem a fehér szín, hanem az elegancia volt.

A legendás menyasszonyi ruha

Viktória ruháját a londoni Spitalfields híres selyemszaténjából készítették, amely a legfinomabb brit textiltermékek egyike volt. A csipkéhez szintén a brit kézművességet támogató döntést hozott: Honiton kézzel szőtt csipkéjét választotta, amely Devonban készült. A ruha fazonja egy szoros fűzős felsőrészből, hosszú ujjú kabátkából és egy bő szoknyából állt, amely több mint ötméteres uszállyal egészítette ki a királyi pompát. 

Viktória kiegészítőivel is úttörőnek bizonyult

Ahelyett, hogy tiarát viselt volna, egy narancsvirág-koszorút tett a fejére – ez a virág a tisztaság és a termékenység jelképe volt, és a viktoriánus korszakban az arisztokrata és középosztálybeli menyasszonyok egyik kedvelt ékessége lett. Fejét egy hozzáillő csipkefátyol fedte, amelyet gyémántos tűk rögzítettek. Korabeli festmények és portrék alapján Viktória haja középen elválasztva, két fonott tincsbe rendezve, kontyba fogva volt, amely az 1840-es évek egyik legnépszerűbb menyasszonyi frizurájává vált.

Még a cipője is különleges volt: a hatalmas szoknya alatt egy pár selyem balettcipőt viselt szalagdíszítéssel – ez kényelmes és esztétikus választásnak bizonyult, amely a balett iránti rajongásával is összhangban állt.

Viktória ruhájának hatása a mai esküvői trendekre

Viktória királynő esküvői ruhája nemcsak az akkori divatot formálta, hanem örökre megváltoztatta az esküvői szokásokat is. Az ő választása révén a fehér ruha a menyasszonyi viselet alapvető elemévé vált világszerte. Esküvője egy olyan hagyomány kezdetét jelentette, amely generációkon és országhatárokon átível, és a mai napig meghatározza, hogyan képzeljük el a menyasszonyi viseletet.