Vigyázat! Egy pusztító ázsiai rovarfajta lepte el hazánkat – Erre figyelmeztetnek a szakemberek!

Európa több országában is gyorsan terjed az ázsiai rovar, a lódarázs (Vespa velutina), és már Magyarországon is megjelent. Az ázsiai rovar veszélyes a teljes ökoszisztémára, különösen a méhészetekre és a természetes beporzókra. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) híre szerint az Ázsiában honos lódarázs egy jelentős faj a lódarazsak közül, amelyet könnyű felismerni külső jegyei alapján. Az egyesület arra kéri a lakosságot, hogyha a lódarazsat észlelik, akkor kövessék az alábbiakban leírt lépéseket és jelezzék az egyesület felé.

Ezt kell tenned, ha találkozol az ázsiai rovarral

Ezek a ázsiai lódarázs jellemzői

Ezekről a külső jegyekről könnyen azonosíthatod, hogy a pusztító rovar, amivel a kertedben vagy az erkélyeden találkoztál egy ázsiai lódarás:
- mérete körülbelül 2,5-3 cm, kisebb, mint az őshonos európai lódarázsé
- teste sötét, potroha sárgás-narancssárga
- lábai alsó része jellegzetesen sárga
- fészkeik lehetnek magasan fákon vagy bokrokon, de akár a talajon is

Miért veszélyes az ázsiai lódarázs?

Az ázsiai lódarázs jelenléte és terjedése megzavarhatja a helyi ökoszisztémát, mivel  egyetlen kolónia akár több tízezer méh pusztulásáért tis felelős lehet. Ugyan az ázsiai lódarázs aktívan vadászik a méhekre és más természetes beporzókra, embereket is megcsíp. Csípése fájdalmas, helyén bőrpír és duzzanat alakul ki. Allergia esetén akár izomgörcsöt és légzési nehézségeket is okozhat, így ha véletlenül megcsíp, érdemes azonnal szakszerű orvosi segítséget kérni.

Mit tegyél, ha észreveszed az ázsiai lódarazsat?

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület arra kéri a lakosságot, hogy aki észleli a lódarazsat vagy annak fészkét a fent leírt jellemzők alapján felismeri, fotózza le a rovart és fészket, majd küldje el a képet és az észlelés helyszínét az OMME hivatalos e-mail címére:

A pusztító ázsiai rovart az Európai Bizottság már 2016 óta infaziós fajként tartja nyilván, miközben a rovar elleni védekezés érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói egy új generációs, rádiótelemetriás eszköz segítségével kutatják fel és semmisítik meg a darázsfészkeket.