Tudtad? Ezek a babonák és népszokások köthetők hamvazószerdához – Még nem késő felkészülni!

Sollemnitas sollemnitatum — az ünnepek ünnepe, Jézus Krisztus, a megváltó halálának és föltámadásának emlékünnepe a keresztény világban a húsvét, amely — mint tudjuk — mozgóünnep, a napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, ami 2025-ben április 20-ára esik. De addig is van mit ünnepelni, hiszen a húsvéti ünnepkörbe több jeles nap is beletartozik,mint például  hamvazószerda, ami idén épp a mai napra, azaz március 5-ére esik. 

Hamuval indul a húsvéthoz vezető út

A húsvéti ünnepkör első napja a quadragesima — ami latinul negyvenediket jelent —, a hamvazószerda a böjt első napja, amelyhez több egyházi és népszokás tartozik. Böjtfogó szerda, száraz szerda, aszaló szerda — ezekkel a nevekkel is illetik hamvazószerdát, amelyen, ahogy a nevében is benne van, nagy szerepe van a hamunak és a szokásnak, amelyet a népnyelv sokszor csak hamvazkodásnak, hamvazásnak nevez.

A hamu a bűnbánat jelképe, a 7. századtól a püspök a bűnösöket a templomba vezette mezítláb és zsákruhában, a fejükre hamut szórt, majd, ahogy Isten űzte ki a Paradicsomból Ádámot és Évát, ő is úgy űzte ki a vétkezőket a templomból, ahova aztán nagycsütörtökig nem tehették be a lábukat. Az úgynevezett hamvazkodást II Orbán pápa vezette be 1091-ben: ez azt jelentette, hogy onnantól minden férfi fejére hamut szórtak, a nők homlokára pedig a hamuval keresztet rajzoltak. Ma már csak utóbbit alkalmazzák a férfiakra és a nőkre is. A hamvazást hamvazószerdán és az azt követő vasárnap végzik, előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával.

Hamvazószerda néphagyományai is változtak

Korábban szigorúan vették a böjtöt, a negyven nap az 40 nap volt. Ma már a legtöbben csak a kötelező napokon böjtölnek, vagyis hamvazószerdán és nagypénteken. A régi magyar hagyományok szerint a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden el kellett fogyasztani minden húsételt, ami a házban található, majd a háziasszonyoknak a szokásosnál is alaposabban el kellett mosogatniuk a főzéshez használt edényeket, hogy a nagyböjt alatt még véletlenül se kerülhessenek az ételekbe hús- vagy zsírmaradványok. Ezt már a húshagyókedd előtti „torkos csütörtökön” elkezdték vagy megtették. Mára a torkos csütörtök hagyománya eltűnt, hiszen a két kötelező böjti napon kívül nem sokan tagadják meg maguktól az evés okozta élvezetet. 

Hamvazószerdán a néphagyomány szerint nem szokás, sőt, tilos (volt) esküvőt tartani. A bűnbánati idő alatt az eladósorban lévő lányok is egyszerűbb ruhába öltöztek, és ahogy mindenki más is, ők is tartózkodóan viselkedtek, ami a bűnbánatot szimbolizálta. Hamvazkodni sem csak vallási okokból mentek, azt állították, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. Bár ilyenkor a települések összes lakója igyekezett eljutni a templomba, aki nem jutott el, annak a homlokával valamelyik hamvazott családtagja összedörzsölte a homlokát, hogy így tartsák távol tőle is a fejfájást.