Tudtad? Ez a különbség a teljes és a gyűrűs napfogyatkozás között

A napfogyatkozás mindig izgalmas jelenségnek ígérkezik, mindenki látni akarja, de mivel nem gyakori jelenség, különösen a teljes napfogyatkozás, van, aki sosem kerül abba a szerencsés helyzetbe, hogy megtapasztalhassa ezt a különleges égi jelenséget. Március 29-én, szombaton azonban egy részleges napfogyatkozásnak lehetnek tanúi, akik — szigorúan védőszemüvegben —, az égre néznek. Mi pedig megpróbáljuk elmagyarázni, mit fognak látni, és hogyan jön létre a napfogyatkozás.

Mi az a napfogyatkozás, és melyek a napfogyatkozás típusai?

Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és árnyékot vet a Földre. Tehát a napfogyatkozást egyaránt befolyásolja a Föld mozgása, a Hold mozgása és a Nap mozgása az égbolton A Hold 27 naponként megkerüli a Földet, így gyakran kerül nagyjából a Föld és a Nap közé, ám napfogyatkozás nem minden hónapban következik be. Ez azért van, mert a Hold Föld körüli pályájának síkja 5 fokkal megdől a Föld Nap körüli pályájához képest. Minden hónapban kétszer keresztezi a Hold a Nap útját a nappali égbolton, olyan pontokon, amelyeket a csillagászok csomópontoknak neveznek. Napfogyatkozás csak akkor történik meg, ha az újhold keresztezi a Nap útját. 

A napfogyatkozás azért lehetséges, mert a Hold átlagosan 400-szor kisebb, mint a Nap, de 400-szor közelebb is van a Földhöz. A két objektum tehát nagyon hasonló látszólagos mérettel rendelkezik az égbolton. 

Szinte mindenki hallott már napfogyatkozásról, de amikor teljes, részleges vagy gyűrűs napfogyatkozásról beszélünk, már kevésbé vagyunk magabiztosak a tudásunkban, nem véletlenül. 

Más a helyzet a teljes napfogyatkozással és a gyűrűs napfogyatkozással, amit a csillagászok gyakran csak napfogyatkozásként emlegetnek, hiszen a geometriai különbség közöttük csekély, az érzékeszerveinkre azonban mindkettő másképp hat. Míg az egyik napfogyatkozás-típus pusztán gyönyörű látványként írható le, addig a másik félelmetes, több érzékszervet is megmozgató élményt jelent.

Íme minden, amit a teljes napfogyatkozás és a gyűrűs napfogyatkozás közötti csillagászati különbségekről tudni kell

Az elkötelezett napfogyatkozás-vadászoktól eltekintve, a Földön ritkán fordul elő, hogy valaki teljes napfogyatkozást tapasztaljon. Ennek oka, hogy a napfogyatkozás idején a Föld nappali oldalán kell tartózkodni, de a Hold árnyékán belül, amely körülbelül 10 000 mérföld hosszú, de csak körülbelül 100 mérföld széles. Emellett minden teljes napfogyatkozás nagyrészt a tengeren történik, elvégre a Föld több mint 70 százalékát óceán borítja.

Az egész esemény körülbelül három órán át tart, de maga a sötétség sem rövid, nagyjából 6 percnek mondják, és ez az oka annak, hogy a napfogyatkozás-rajongók bárhová elmennek, hogy megtapasztalják az eseményt. A teljesség lehetőséget ad a nézőknek, hogy szabad szemmel láthassák a Nap külső légkörét - a koronát -, amely általában elveszik a napfényben. A teljesség mindkét oldalán a Hold völgyeiben átáramló fénygyöngyök, az úgynevezett Baily-gyöngyök láthatók. A totalitás kezdete előtti utolsó Baily-gyöngy a másodperc töredékére „gyémántgyűrű” hatást kelt, amint a korona megjelenik. Az első Baily-gyöngy a teljesség megszűnésekor egy újabbat okoz.

A totalitás mély szürkületet okoz, és a megfigyelők a totalitás előtt körülbelül 20 perccel a hőmérséklet észrevehető csökkenését is tapasztalják, mivel a napsugárzás az umbrában - a totalitás útvonalában - csökken.

A Hold minden egyes Föld körüli keringése során eléri a perigeumot (a Földhöz legközelebbi pontját) és az apogeumot (a legtávolabbi pontját). Amikor a perigeumban lévő telihold egybeesik egy teliholddal, gyakran nevezik szuperholdnak, mert a szokásosnál nagyobbnak tűnik. Ha egy újhold a perigeum közelében van, miközben áthalad az ekliptikán, akkor teljes napfogyatkozást okoz, míg egy apogeus újhold - amely a szokásosnál kisebbnek tűnik az égen - nem tudja eltakarni a napkorongot. Az eredmény egy gyűrűs napfogyatkozás, amelynek során néhány percig a Hold körül egy napfénygyűrű látható.

Ez alól van egy kivétel. Gyűrűs napfogyatkozás akkor is előfordulhat, amikor a Föld perihéliumban van, vagyis a legközelebb a Naphoz, ahová saját ellipszis alakú pályája során kerül.