A bolondok napja tréfás története – Ez volt a leghírhedtebb átverés

Shutterstock - Africa Studio
április 1. áprilisi tréfa bolondok napja
A legszemtelenebb tréfáját mindenki április 1-jére tartogatja. A bolondok napja mókás története azonban messze túlmutat a gyermeteg poénokon.

Április első napján jön el a mókamesterek ideje! Számos népszokás, fergeteges tréfa köthető ehhez a jeles naphoz, ami régebbre nyúlik vissza, mint hinnénk. A bolondok napja, azaz április 1. történtének eredete azonban a múlt homályába vész.

április 1-jén van bolondok napja
Az, hogy miért pont április 1. a bolondok napja, a múlt ködébe vész.
Forrás: Shutterstock

Miért április 1. bolondok napja? 

Többféle, egymásnak olykor ellentmondó kering arról, hogy miért vicceljük meg munkatársainkat, szeretteinket április elsején. Az egyik feltevés szerint a Német Római Birodalom 1540. április 1-jére tette a pénzverés egységesítését, amire a bankárok, spekulánsok nagyban rákészültek. Csakhogy az egységesítést az utolsó pillanatban mégis elhalasztották, így bolondok napján emlékeztek meg a lóvá tett pénzemberekről.

Ismert magyarázat Franciaországhoz kötődik: a baugette hazájában eredetileg április első napja volt az újév kezdete, amikor az ismerősök megajándékozták egymást.

Amikor január 1-re tették az újév kezdetét, az ünnep megszűnt, de a szokás maradt, így mókás apróságokkal ajándékozták meg egymást. Egyes kutatók a római Szaturnália ünnepéhez kötik a népszokást, amikor a tavaszi nap-éj egyenlőség idején úr és szolga egy napra helyet cserélt, míg mások a szabin nők elrablásával hozzák összefüggésbe.

Nagyon sokan a húsvéti passiójátékokhoz kötik a jeles nap eredetét, amikor Krisztus szenvedéseit jelenítették meg, de sokan beszélnek az ünnep kelta eredetéről is. Kevésbé izgalmas, ám logikus magyarázat az, hogy a bolondok napja eredete a kiszámíthatatlan tavaszi időjáráshoz köthető.

Népszokások és bolondok napi tréfák

Magyarországon a népi hiedelmek ezt a napot szerencsétlen napnak tartották a vetéshez, így mezőgazdasági munka híján bolondoztak, melynek gyakran a gyerekek voltak a célpontjai. Elterjedt népszokás volt például, hogy esernyőmagért, kakastejért, szúnyogzsírért küldtek valakit a boltba, de gyakoriak voltak a viccek, humoros történetek is.

Egyes helyeken úgy tartják, hogy a poénokat délig kell megejteni, különben a tréfálkozó lesz április szamara.

A média megjelenése aztán új távlatokat nyitott a bolondok napi tréfáknak, amik mind a közösségi médiában, mind a sajtóban megjelenhetne, több ezer embert téve április bolondjává. Egyik leghíresebb – vagy hírhedtebb – eset akkor volt, amikor elhitették az angolokkal, hogy a Big Ben digitális órára vált, valamint a BBC adása, amikor svájci farmerek rekorder spagettihozamáról írtak. A média előretörése miatt elterjedtek az internetes csalások, így az emberek gyanakvóbbá váltak minden tréfára.

Bolondok napja: április bolondja és a tréfálkozás pszichológiai oldala

Bolondok napján az ember áthágja a társadalmi normákat, feje tetejére áll a világ, így a népi hagyományoknak pszichés oldala is van. Az ugratások során a mókamester hatalmat és nagyságot érez, az évnek egyetlen napján büntetlenül viccelődhet, önfeledten elengedheti magát.

Természetesen egy bolondok napi tréfa csak akkor vicces, ha a másik fél is képes őszintén nevetni rajta és nem megyünk vele túl messzire. Máskülönben az egésznek nincs semmi értelme.

Jön a hülye járások napja!A bolondok és a bolondozások napja: a legemlékezetsebb április 1-jei tréfák a nagyvilágbólA bolondok és a bolondozások napja – április 1.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.