Boszorkányok húsvétkor? Fura húsvéti hagyományok, amikről biztosan nem hallottál

Ha azt hiszed, hogy a húsvét csak a nyuszik, csokitojások és a nagymama túlfőzött sonkája körül forog, akkor kapaszkodj meg: bizonyos országokban a húsvéti időszak a boszorkányokról szól! Nem, nem áprilisi tréfa, és nem is a Harry Potter húsvéti különkiadása. Ez bizony egy évszázados hagyomány, amely Svédországban, Finnországban, sőt még Németország egyes részein is él – és megdöbbentően színes és izgalmas történetet mesél el.

Boszorkányok a nyúl nyomában – Húsvét, ahogy még biztos nem hallottál róla

Mi köze a pogány mágikus lényeknek Jézus feltámadásához? És miért öltöznek a gyerekek boszorkánynak, mint halloweenkor, csak éppen tavasszal? Csatold be a seprűöved, és repüljünk rá a témára!

Svéd boszorkánykák a húsvéti kanyarban

Svédországban például „påskkärring”, azaz húsvéti boszorkány jelmezbe öltöznek a gyerekek, kis kendőt kötnek a fejükre, piros orrot rajzolnak maguknak, és seprűvel a kézben járják a házakat, ahol édességet vagy aprópénzt kunyerálnak. Ha ez kísértetiesen emlékeztet a Halloweenre, nem vagy egyedül – csak itt többet mosolyognak, és kevesebb a zombimaszk.

A hagyomány eredete a 17. századi boszorkányüldözésekre vezethető vissza. A néphiedelem szerint a boszorkányok nagypéntektől húsvét vasárnapig elhagyják otthonukat, hogy az ördöggel mulassanak a „Blåkullán”, ami nagyjából a svédek saját boszorkány-rezidenciája volt. - írja a Visit Sweden.

Most már érted, miért égetnek Svédországban és Finnországban még ma is máglyát húsvét előestéjén. Nem csak a sonka melegítése folyik…

A keresztény ünnep pogány árnyéka

A húsvét amúgy is egy érdekes keveréke a keresztény és pogány hagyományoknak. A tojás, mint a termékenység szimbóluma például sokkal régebbi, mint a bibliai történet, és az angol „Easter” szó is Eostre pogány istennő nevéből ered – őt tavasszal ünnepelték, a megújulás és termékenység idején.

Németek, máglyák és a „Boszorkányszombat”

És mi a helyzet Németországgal? Ott jön képbe a Walpurgisnacht, vagyis a Walpurgis-éj – április 30-án tartják, de már húsvét környékén is feltűnnek a boszorkányos motívumok. A Brocken-hegyen (a Harz-hegység egyik legmagasabb csúcsa) hatalmas máglyát gyújtanak, és az emberek boszorkánynak öltözve ünnepelnek – igaz, nem feltétlenül vallási okokból, inkább a tél búcsúztatása, a tavasz köszöntése okán.

Mágia a csokitojáson túl

De ne gondold, hogy ez csak az északi országokra jellemző. Magyarországon ugyan nincs húsvéti boszorkányjárás (max. ha a szomszéd néni épp a locsolókat üldözi vízipisztollyal), de a tavaszi időszakhoz nálunk is sokféle hiedelem kapcsolódik.

És ha már itt tartunk: a máglyák, seprűk és füstölések nem csak a boszorkányok elűzésére szolgáltak, hanem a termékenység és jó termés „meghívására” is. A mágia tehát nem mindig csak sötét, néha csupán egy nagyon régi, természetközeli próbálkozás volt arra, hogy valahogy jobb évet hozzanak össze, mint az előző.

A húsvét: több, mint csokinyúl

Szóval legközelebb, amikor beleharapnál egy csokitojásba vagy felkészülnél a locsolkodásra, gondolj arra is, hogy máshol ilyenkor már épp kis boszorkányok járják a környéket édességre vadászva, miközben máglyák fényénél táncolnak. 

A húsvét tehát nemcsak vallási vagy családi ünnep – hanem egy lenyomata annak, hogyan keveredik a hit, a hagyomány és egy kis boszorkányos varázslat.
Mert bármennyire is fejlődik a világ, a húsvéti varázslat (vagy legalábbis egy jó kis édességkeresés boszorkányjelmezben) valahogy mindig velünk marad.