Óriási titokra derült fény – Ezt itták az emberek az ókori Trója városában

Míg régen azt hittük, hogy a bort egyedül egy szűk elit tudta megvásárolni, addig egy friss kutatás ennek ellenkezősét bizonyította. Régészek rájöttek ugyanis, nemhogy az elit, de még az alsóbb néprétegek is bort ittak Trója területén. Vajon mit jelent ez a történettudomány számára?

Trója és az amforák titka

Az Égei-tenger partján fekvő Trója romjait egy Heinrich Schilemann nevű autodidakta német régész fedezte fel 1871-ben; egészen addig azt hitték, hogy a város pusztán a trójai mondakör kitalációja. Az ásatásokon régészeti leletek százait tárták fel, többek között szobrok, gombok, fejfedők, maszkok, fegyverek kerültek elő.

Az írásos beszámolók szerint a bor a leletek korában igen drága portéka volt, mely csak az elit itala volt, mintegy 5000 évvel ezelőtt. Papok, királyok sem feltétlen a hétköznapokon, mint inkább szertartásokon boroztak. Ez az elképzelés mintegy másfél évszázadra beleivódott a köztudatba, amit  – ismét – német régészek cáfoltak meg.

Laborvizsgálatok a borozási kultúráról

Nemrégiben újabb ásatásokat végezett a Tübingeni Egyetem régészcsapata Trója városában, ahol egyszerű, díszítetlen ivóedények maradványaira leltek, amiket a köznép használt. A leleteket kémiai vizsgálatoknak is alávetették, és gyümölcssavak maradványait fedezték fel rajtuk.

A régészek úgy gondolják, hogy a Trója külső részein élő gazdák, kézművesek, valamint más, szegényebb rétegek is mindennapi italként fogyasztották a bort.

Az igazság a hellenisztikus kor borkultúrájáról

Nem egyedi, hogy a köznép hétköznapi italként, kvázi víz helyett fogyasztotta a bort vagy a sört. Ez igaz volt az Ókori Rómára, illetve a középkori Európára, ahol tiszta ivóvíz híján a sör és bor alkoholtartalmával fertőtlenítették a vizet. Fontos kiemelni, hogy ezeknek igen csekély alkoholtartalma volt, melyet gyerekek is biztonsággal fogyaszthattak.