Forrest Gump, Robert Langdon és társaik: Tom Hanks legemlékezetesebb szerepei

Josh Baskin - Segítség, felnőttem! (1988)

Tom Hanks színészi pályájának elején (azaz nagyjából a nyolcvanas években) vígjátékszínésznek számított: nyakigláb alakjával, kamaszos vidámságával olyan mozik főhőseit tette rendkívül szerethetővé, mint a Legénybúcsú, a Csobbanás — vagy a Segítség felnőttem!, aminek főszerepéért még Oscar-díjra is jelölték. Ebben a filmben egy titkos kívánság hatására hirtelen harmincas férfivá változó kisfiút játszott, olyan kultikussá váló jelenetek sorában, mint az alább látható:

Sam Baldwin - A szerelem hullámhosszán (1993)

A következő jellegzetes szereptípus Hanks karrierjében a romantikus filmek ábrándos férfihőse volt, méghozzá egy jellegzetes szereplőtárs oldalán: Meg Ryannel három ilyen közös mozit is forgattak a kilencvenes években. A Joe és a vulkán, A szerelem hálójában és A szerelem hullámhosszán trióból pedig utóbbi vált hollywoodi klasszikussá. Benne Tom Hanks olyan özvegy apukát játszott, akinek a kisfia egy rádióműsorba betelefonálva próbál meg új feleséget keresni. Aki Meg Ryan figurája lehetne, de hiába véli felfedezni a férfiban a lelki társát, ha ő meg közben épp házasság előtt áll, és az ország másik felében él.

Andrew Beckett - Philadelphia – Az érinthetetlen (1993)

A Philadelphia sok szempontból fontos film: egyrészt egy nagyon erős és szép történet, másrészt először tette egy nagyszabású hollywoodi film (egyik) témájává az AIDS-et, harmadrészt pedig ennek a mozinak a révén lett igazán elismert drámai színész Tom Hanks. Aki az Oscar-díjat is besöpörte az alakításáért: egy homoszexuális, HIV-fertőzött, emiatt elbocsátott és fokozatosan leépülő férfit játszott, aki a halála előtt megharcol az igazáért a bíróságon.

Forrest Gump - Forrest Gump (1994)

Két Oscar-díj két egymás utáni évben a férfi főszereplői kategóriában: csak ketten voltak erre képesek az idők során, és Tom Hanks az egyik (a másik Spencer Tracy). A kicsi IQ-val, de annál nagyobb szívvel rendelkező, az amerikai történelem évtizedein keresztültébláboló (és egyben az amerikai álomnak görbe tükröt tartó), egy doboz bonbonnal speciális viszonyt ápoló Forrest Gump karaktere pedig nem csak az adott év, de úgy általában a mozi történetének legemlékezetesebb figurái közé is bekerült, méltán.

Miller kapitány - Ryan közlegény megmentése (1998)

Több okból is jelentős állomás Hanks pályáján ez a második világháborús, a normandiai partraszállással kezdődő film. Itt kezdett el olyan hétköznapi amerikai hősöket játszani, akiknek rendkívüli körülmények között kell valami váratlanul nagy tettet végrehajtaniuk, a szilárd erkölcsi iránytűjükre és emberségükre hagyatkozva: ilyen volt azóta többek között a Phillips kapitány, a Kémek hídja vagy a Sully is. Másrészt pedig itt dolgozott először együtt Steven Spielberggel, akivel azóta már a negyedik közös filmjüknél tartanak (Terminál, Kapj el, ha tudsz!, Kémek hídja).

Chuck Noland - Számkivetett (2000)

Kevés nehezebb kihívás van egy színész számára, mint ha egy filmben szinte végig egyedül kell szerepelnie, de Tom Hanks ezt is megoldotta ebben a lakatlan szigetes moziban. Sőt azt is megmutatta, miért jelölik a szereplőtársait is látványosan gyakran mindenféle díjakra: a Számkivetettben egy befestett röplabdával produkált olyan jeleneteket, hogy szinte a labda is jó színésznek tűnt általa.

Robert Langdon – Inferno (2016)

Tom Hanks A Da Vinci-kód és az Angyalok és démonok után immár a harmadik filmben bújik bele a szimbólumszakértő Langdon professzor bőrébe — ez pedig egyetlen más, általa játszott figurával sem esett meg, így már csak ezért is itt a helye a listánkon. És azért is, mert ez a legfrissebb, október 13-a óta a hazai mozikban is futó filmje, amelyben Hanks ezúttal Felicity Jones oldalán rohanva és Dante műveit sorvezetőnek használva vágja át magát a titokzatos összeesküvések világán.