Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek, utcák, terek, városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok, a Nagykörút, a Móricz Zsigmond körtér, a budapesti gyógyfürdők, a Rózsadomb, a Szabadság-szobor, Józsefváros, a Boráros tér, a Kopaszi-gát és Angyalföld után most a Mechwart liget következik.
A Mechwart liget valószínűleg a legtöbbek számára úgy ismerős, mint a 4-6 villamos egyik budai megállóhelye, de ez a II. kerület főtere is a Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál. A domboldalra felfutó, 18 ezer négyzetkilométeres parkosított tér tetején található a II. kerületi önkormányzat épülete (és oly sok esküvő népszerű fotóhelyszíne), de itt áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tömbje is.
A Mechwart liget mai helyének területéről a 14. századból származnak az első feljegyzések: ekkoriban ágostonrendi szerzetesek kertje és szőlőse terült itt el. Egészen a 18. század végéig egyházi tulajdonban állt, és hasonló funkciót töltött be, noha az északi részét a törökök kiverése után temetőként is használták. 1784-ben vette meg a terület nagy részét Jalics Kristóf borkereskedő, aki az agyagos földet kitermelő téglavető üzemet létesített itt. A halála után a terület nagy részét a főváros felparcelláztatta, de a téglavető tovább üzemelt Klemm Antal tulajdonában 1873-ig, a terület északi része pedig ferences szerzetesek kertjeként maradt meg.
A 19. század végén alakították ki a budai körutat, és ennek folyományaképp a környék is átalakult. A téglagyár gödrei helyére kis sétautakkal szabdalt, padokkal tarkított park került. 1897-ben avatták fel a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületét, ennek nyomán pedig az előtte fekvő területet Statisztika tér, vagy Statisztika park néven emlegették a budaiak. 1913-ban került a parkba Mechwart András szobra, aki bajor (Andreas Mechwart néven született) lakatosinasból lett a tehetsége és találékonysága révén gépészmérnök és feltaláló, majd egy baráti budai látogatás révén Ganz Ábrahám felfedezettje, és hamarosan a híres Ganz-gyár egyik legfontosabb munkatársa. Olyannyira, hogy 1874-től negyedszázadon át már vezérigazgatóként irányította a vállalatot, és olyan zsenik kibontakozását segítette, mint Bláthy Ottó, Bánki Donát, Kandó Kálmán, Déri Miksa, vagy maga Nikola Tesla. A időközben magyarrá lett Mechwart András emellett a korabeli tehetős polgárságra jellemző módon sokat áldozott a magánvagyonából a közért is, a munkásainak életkörülményeit szociális intézményekkel, orvosi elláttással, segélyegylettel igyekezett javítani, de a magyar kultúra alkotóit is támogatta. Mivel pedig a Ganz-gyár közel állt a mai Mechwart-ligethez, így értelemszerűnek tűnt, hogy halála után Mechwart András ott kapjon szobrot. Így voltaképpen a közismertté váló szobor révén kapta a nevét aztán a közterület, amikor 1926-ban hivatalosan is elnevezték Mechwart-ligetnek.
A II. világháborúban a környék heves harcok színtere volt, és a Mechwart-szobrot is találat érte. A torzóvá lett szobor ihlette Illyés Gyula Egy mellékszoborra (első változatban A Statisztika kertben) című versét is. A háborúban megsérült alkotás helyére 1964-ben került Kocsis András új mellszobra. A Mechwart-liget mai kialakítása 1945-ben született meg, majd 2010-ben az Európai Unió pénzügyi támogatásával újult meg. Olyannyira sikeresen, hogy 2013- ban elnyerte az Ország Legszebb Főtere címet is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.