Talán nincs a világnak olyan tája és az emberiségnek nincs olyan időszaka, amikor ne léteztek volna kéjnők. Az, hogy ki, miért és hogyan vált – vagy akár válik ma is – prostituálttá, az egy nagyon összetett kérdés, amire itt és most nem keressük a választ. A lényeg, hogy
az ősi szakmát sokan, sokféleképpen űzték és bizony akadtak olyanok is, akik nem kevés hasznot húztak belőle.
Az ókori görögök legkeresettebb kurtizánja
Az ókori Görögországban élt egy nő, egy prostituált, akinek szépségét még ma is megcsodálhatjuk. Persze nem azért, mert sikerült megtalálnia a halhatatlanság forrását – bár, ha úgy vesszük, akkor mégis... Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a Kr.e. 4. században élt kurtizán,
Phryne alakját számos alkotást szemlélve csodálhatjuk meg.
Phryne ugyanis több ókori híresség szeretője volt, akik között festőt és képzőművészt is találhatunk. A legenda szerint Praxitelés, a szobrász is szenvedélyesen szerette őt, olyannyira, hogy Phrynéről mintázta meg Aphrodité istennő szobrát. A híres-neves kurtizán alakját több mendemonda is övezi, amelyek arra engednek következtetni, hogy a görögök kedvenc luxusprostituáltja igen érdekes életet élt.
A szépséges varangylány
Kezdjük is az elején, mondjuk a nevével. Phrynét eredetileg ugyanis Mnesarete néven ismerték, ami ironikus módon azt jelentette, hogy „az erény emlékére". Nem csoda, hogy ezt a nevet maga mögött kellett hagynia, amikor egy olyan szakmában kezdett tevékenykedni, ami nem éppen az erényességről híres. Az új neve, Phryne kevésbé volt fennkölt, ugyanis annyit tett :„varangy". Ezt a nem éppen hízelgő nevet nem azért kapta, mert csúnya lett volna, mint egy béka, hanem azért, mert a bőre olyan halovány volt.
Számos történet kapcsolódik az ókori luxusprostituálthoz
Phrynéről számos anekdota fennmaradt, amelyeknek igazságtartalmáról szívesen vitatkoznak az ókort kutató szakemberek, hiszen sokan azt állítják, hogy a históriákat kiszínezték a görög történetírók. Ennek ellenére a másik tábor is erősen tartja magát, így álljon itt csak annyi, hogy
legendák ide, legendák oda, Phryne az ókori görög férfiak kedvenc és leghíresebb kurtizánja volt.
Ezt pedig leginkább azzal tudta elérni, hogy jól megválogatta az ügyfélkörét.
Mint már fentebb említésre került: akadt a kuncsaftjai között szobrász, aki istennőt mintázott róla – Praxitelés Aphrodité-szobra volt egyébként az első meztelen női szobor az ókori Görögországban. Apellész pedig festményein örökítette meg, egy ízben úgy, mint a habokból felbukkanó Aphroditét.
a Lykeionban tivornyát rendezett, új istenek tiszteletét honosította meg, ezen kívül férfiak és nők együttes kicsapongó felvonulását szervezte meg
Ugyanakkor maga az állam is sokat köszönhetett a híres és mesésen gazdag lánynak, ugyanis miután Nagy Sándor lerombolta Théba falait, felajánlotta, hogy saját költségén helyreállíttatja a kárt. Cserébe pedig csak azt kérte, hogy álljon a falakon ez: „Alexander lerombolta, de Phryne, a kurtizán újra felépíttette..."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.