Az elmúlt két évben két klasszikus, mondhatni retró műsor is visszatért a képernyőre. A sort a Szerencsekerék nyitotta, melynek évtizedekre visszanyúlnak a gyökerei a hazai televíziózás termőtalajában. A magyar nézők ugyanis először még nem ezen a címen, hanem Kerék-bárként találkozhattak az amerikai Wheel of Fortune hazai "lemásolt" változatával, melyben Vágó István ült a műsorvezetői székben. Csak évekkel később, 1993-ban indult el a hivatalos, amerikai formátum alapján készült Szerencsekerék, a máig is jól ismert Klausmann Viktor-Prokopp Dóra párossal.
A Szerencsekerék a Magyar Televízió egyes csatornájáról került a TV2-re, ahol egészen 2001-ig szórakoztatta a közönséget. Kis szünet után rövid időre a Story4-en kelt életre a műsor, ám tíz évvel ezelőtt ismét raktárba tették a formátum dobozát. A TV2 aztán 2021-ben leporolta azt a bizonyos kereket és Kasza Tibi vezetésével visszahozták a legendás vetélkedőt, mely idén év elején a csúcsra ért és naponta közel egymillióan követték figyelemmel a játékot. A Szerencsekereket aztán egy másik klasszikusnak mondható műsor, a Zsákbamacska modern verziója váltotta.
Mivel ismét retró vetélkedőlázban ég az ország, megnéztük, mely műsorokat lehetne feléleszteni az elmúlt három évtizedből.
Kezdjük a sort egy nem is olyan régi, de már régóta nem látott műsorral. A széf 2007-től 2012-ig futott az RTL-en (akkor még RTL Klubon) Sebestyén Balázs vezetésével. A játékospároknak nemcsak a tudásukra, hanem a szerencséjükre is szükségük volt. A nyereményük ugyanis aszerint változott, hogy mekkora összeget találtak a virtuális széfekben. A trezorokban az egészen picitől a nagyon nagy pénzekig többféle szám is szerepelt, nem beszélve a rejtett bombákról. A csavar a történetben, hogy a tévézők láthatták, amit a játékospárok nem, hogy hol mekkora összeg található.
A műsorban adásonként két-két játékospár játszott egymással. Összesen tíz kérdésre kellett válaszolniuk, ám ha rontottak, vagy bombát nyitottak, a következő válaszadás joga átszállt a vetélytársakra. Ez a játék elején még nem nagy tragédia, de ha a tizedik kérdést rontja el valaki, vagy ekkor nyit bombát, akkor a döntőbe az ellenfél jut. A második csavar, hogy a nyereményt a két ellenfél duó közösen gyűjti a játék során, a pénzért viszont csak egyikük szállhat harcba a döntőben.
A döntőben öt kérdésre kell egymás után válaszolni, de nem látják, jól tippeltek-e. A nyereményt a falon megjelenő hat széf egyikébe teszik, és jó válaszonként kiesik egy-egy üres trezor. Ha azonban a játékosok nem bíznak az adott válaszban, meg is állhatnak, viszont akkor nekik kell megtippelni, melyik széfben lehet a nyeremény. Ha buknak, üres kézzel távoznak. A széfben tehát rengeteg ponton jelentkezik a feszültségfaktor, miközben a tudást is teszteli.
Az elmúlt évek kvízműsoraiban megszokhattuk, hogy a nyeremény szinte kizárólag pénz. Legyen szó a Legyen ön is milliomos!-ról, A 40 milliós játszmáról, A Bankról vagy A Piramisról, mindig forintért ment a küzdelem. Régen viszont sok volt az olyan vetélkedő, melyben tárgynyereményért folytatták a harcot, és bár a Zsákbamacska volt a legismertebb, a Van benne valami során is értékes tárgyakért versenyeztek a játékosok.
A feladat azonban nem kvízszerű volt, bár felfogható mégis efféle játéknak. A versenyzőknek barkochbázniuk kellett a műsorvezetővel, aki az eredeti verzióban a későbbi kvízmester, Vágó István volt. A játékosoknak a megadott témakörbe tartozó adott szót kellett kitalálniuk, miközben folyamatosan kérdésekkel bombázták a műsorvezetőt, aki a válaszaival irányba terelte a játékost. Ez ma mondhatni egy statikus, képileg unalmasnak ható műsor lehetne, de akárcsak a többi, feltámasztott vetélkedő, egy kis csavarral, show-elemekkel akár mai szemmel is izgalmas, érdekes formátum válhatna belőle.
Akárcsak a Szerencsekerék, az Áll az alku is időről időre visszatért a képernyőre az elmúlt évtizedek során. A műsor sikere több pontból áll: egyfelől összeforrt Gundel Takács Gáborral, a személyiségével és humorával, a rejtélyes bankigazgatóval és azzal a családias légkörrel, amelyet a játékosok teremtenek meg. Az Áll az alkuban ugyanis nem cserélődik naponta a brigád, szinte ugyanazok az arcok játszanak heteken át, akik a forgatás során összekovácsolódnak, így őszintén tudnak örülni egymás sikerének. Nem ritkák a nagy sírások és örömködések.
A döntésképességet és a szerencsét teszi próbára az Áll az alku, ahol ismerünk minden játékost, hiszen napról napra visszatérnek a képernyőre, és mesélnek az életükről, mintha egy napi sorozat szereplőit látnánk, akik közül néha rámosolyog valakire a szerencse. Az Áll az alku először közel húsz éve, 2004-ben került képernyőre és több mint 460 adást élt meg. Legutóbb 2017-ben tért vissza a TV2-re egy hosszabb kihagyás után, ám már 2019 óta nem készült belőle új rész. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy folytatódik a műsor, de egy ideje csend van körülötte.
A nagy amerikai klasszikus vetélkedők közül a legtöbb eljutott Magyarországra is. Ezek közé tartozik a Jeopardy! is, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1964-es indulásától kezdve mind a mai napig képernyőn van az Egyesült Államokban. A magyar tévézők azonban más néven, de láthatták ezt a műsort, amely azonban nem követte hűen az eredeti formátumot. Ezt az egykori házigazda, Vágó István is megerősítette nemrég egy interjúban.
A műsor Mindent vagy semmit! címmel indult a Magyar Televízión, majd átköltözött a TV2-re. A kvízműsorban három játékos mérkőzött meg egymással. A kivetítőn különféle témakörök szerepeltek, hozzájuk pedig emelkedő sorrendben összegek tartoztak. Szabad volt a rablás, az nyerte az adott összeget, aki hamarabb megmondta a helyes választ. A port.hu cikke szerint az eredeti formátumot keverték Vágóék a Sale of the Countryval, azaz a játékos az adás végén az addig összegyűjtött pénzből vásárolhatott a tárgynyereményekből, vagy akár kockáztathatott is, hogy visszatér kétszer, és ha akkor is nyer, a végén talán övé lehetett az álomautó.
Egy igazi memóriajáték, mely mindössze egy évadot élt meg idehaza az RTL képernyőjén. A műsorban egyszerre kell tudni a helyes válaszokat a kvízkérdésekre, és emlékezni a helyes válaszokra, mármint jó esetben. Ha ugyanis rosszul válaszolnak a játékosok, akkor nemcsak a helyes, hanem a többi helytelen opciót is felírják a kódlistára. A játékmezőn lépkedve és a kérdésekre válaszolva nemcsak a kódlista, hanem a pénz is gyűlik, egészen addig a pontig, amíg úgy nem döntenek, hogy megállnak.
Ekkor jön a sorshúzás. Annak, aki a rövidebb rudat húzza, kell egyedül visszafelé megtennie az utat, felidézni minden elhangzott jó vagy rossz választ, ugyanis a játékosok csak akkor nyerik meg az összegyűjtött összeget, ha fejből, hibátlanul és időre felsorolják a kódlistát.
Ezt megelőzően a játékospár másik tagja, aki a hosszabb rudat húzta, kap egy titkos ajánlatot, ami jóval alacsonyabb az összegyűjtött pénznél. Neki egyedül kell meghoznia a döntést, hogy elfogadja-e a biztos, de kevesebb pénzt vagy kockáztat és bevállalja, hogy akár üres zsebbel tér haza. A legnagyobb drámák akkor voltak, amikor a pár tagja élt az ajánlattal, de társa teljesítette a visszafelé vezető utat és be kellett érniük a végén a kisebb nyereménnyel... Feszültségben gazdag, fordulatos műsor volt, melyben odahaza a néző is tesztelhette tudását és persze a memóriáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.