A Bakáts tér környéke, azaz Ferencváros belső része a történelem nagy részében kívül esett Pest városának falain. Olyannyira, hogy különálló település létezett errefelé Pesterzsébetfalva, illetve Szentfalva néven. Ez a falu a török pusztítás áldozata lett, ahogyan abban a bizonyos 150 évben maga Pest és Buda is komoly népességfogyáson esett át. A falu helyére pusztaság került, majd szántóföldek, és csak a 18. századtól kezdve indult el a benépesülése.
Akkor viszont annál gyorsabban, és a század végére már Pest egyik külvárosa állt itt, először még Józsefváros részeként, majd 1792-től önállóan, Ferencváros néven (I. Ferenc Habsburg uralkodó nyomán).
A frissen létrejött Ferencváros egyik legfontosabb közlekedési ütőere a Soroksár felé vezet útvonal volt. Igen, ez az, amit ma is Soroksári útként ismerünk, illetve nem csak az: ha meghosszabítjuk a városközpont felé a nyomvonalát, akkor a Ráday utcában folytatódik – a 18. században még egybetartozott a kettő, Soroksári utca néven. Ezen utca mellett feküdt Fellner János bognármester telke, amelyet 1776-ban vásárolt meg, és amire a mai Bakáts tér épült. Fellner János a végrendeletében Ferencvárosra hagyta a telkét azzal a feltétellel, hogy templomot építenek rá. Ez a templom 1822-ben készült el, és a ferences rend kapta meg a plébánia működtetésének feladatával együtt. Az 1838-as nagy árvíz viszont olyan károkat okozott a régi templom szerkezetében, hogy idővel életveszélyessé vált, és le kellett bontani.
Ezután épült meg helyette a neoromán-eklektikus Assissi Szent Ferenc templom Ybl Miklós tervezésében, amit 1879-ben szenteltek fel, és ami a mai napig a Bakáts tér meghatározó épülete.
Mint látható, a templomok mindig is fontos szerepet játszottak a tér életében, így hát nem véletlen az sem, hogy korábban Kirchen Platz néven szerepelt a pesti dokumentumokban, majd 1848-ban megkapta ennek a magyar változatát, és Egyház tér lett a neve (de bizonyos forrásokban Templom térként is emlegették, akkoriban még sokkal képlékenyebbek voltak a közterületek elnevezései). 1872-ben Nádor tér lett belőle, de csak két rövid évig, mert 1874 óta a Bakáts tér nevet viseli.
De ki az a Bakáts?
A magyar történelem egy közismert alakja, akit azonban nem ezen a néven szoktunk emlegetni: Bakócz Tamás bíboros, a 16. század egyik legfontosabb magyar államférfija, aki még a pápai címre is esélyesnek számított egy időben. A Bakócz név ugyanis Bakács és Bakáts formában is előfordult sokáig a források között (akkoriban a családnevek helyesírása is sokkal képlékenyebb volt), és hiába tisztázták aztán a történészek, hogy a Bakócz az eredeti a bíboros esetében, a 19. századi ferencvárosi tisztségviselők mégis valamiért a Bakáts mellett döntöttek a tér névadásakor.
A 19. század végére a Bakáts tér Ferencváros egyik legfontosabb központjává, amolyan főterévé vált. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a ferencvárosi identitásban oly fontos szerepet játszó sportklub, az FTC is a tér északi oldalán álló épületben, a Polgári Kör 1899. május 3-i ülésén alakult meg. De itt működött a Bakáts téri Kórház is, amiből később az Országos Onkológiai Intézet lett.
A Bakáts teret épületeit érték ugyan károk a második világháború és az 1956-os forradalom során is, de olyan súlyosak szerencsére nem, hogy ne lehetett volna helyreállítani a házakat. Ezért aztán a tér máig egységes képet mutat építészetileg, a forgalmas Nagykörút és Ráday utca mellett egy kis békebeli szigetet képezve. Ezt a tulajdonságát a filmesek is többször kihasználták, például Tímár Péter 6:3 című történelmi szatírájának jó néhány jelenete játszódik itt.
A Bakáts tér életében a legutóbbi fontos eseményt a már nagyon időszerűvé vált felújítás jelentette, aminek révén a templom és maga a közterület is megújult 2019 és 2022 között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.