1987 tavaszán Joel Silver producer és John McTiernan rendező éppen színházban nézték a Veszedelmes viszonyok című darabot, amelyben Alan Rickman játszotta a gonosz Valmont vikomt szerepét. Silver és McTiernan egyből tudták, megtalálták Hans Grubert. Akkoriban a londoni színházi világ veteránja, Alan Rickman szinte ismeretlen volt az amerikai közönség számára. Rickman eleinte bizonytalan volt, a német terrorista szerepét majdnem vissza is utasította, míg az ügynöke fel nem világosította, hogy egy ilyen ajánlatot bizony nem mindennap kap az ember.
A rendező a hitelesség érdekében szerette a frászt hozni a színészeire. A legenda szerint, amikor Alan Rickman a film fináléjában több mint 12 métert zuhan, rendezői utasításra egy másodperccel hamarabb ejtették le, így a rémület tényleg valódi az arcán. Az ikonikus jelenetről Rickman később egy interjúban azt mesélte, hogy nem emlékszik a számolásra, de a veszély miatt a producerek gondoskodtak róla, hogy ez legyen az utolsó jelenet, amit vele leforgattak. Szerencsére elsőre sikerült.
Gruberrel ellentétben John McLane-t nem találták meg könnyen. 1987-ben Bruce Willis még viszonylag ismeretlen volt Hollywoodban, így nem meglepő, hogy előtte, olyan nagyágyúk voltak a kalapban, mint Arnold Schwarzenegger, Burt Reynolds, Sylvester Stallone, Harrison Ford vagy Richard Gere. Végül az akkor még szitkomokban és vígjátékokban szereplő Willisre esett a választás, aki a csúcsgázsinak számító 5 millió dollárért írt alá. Mivel annyira ismeretlen volt, kezdetben a Fox nem volt hajlandó Willist a film marketingjében a középpontba helyezni. Ehelyett a Fox Towert tették a plakát közepére, Willis arca pedig csak félig látható. Csak akkor változtatták ezt meg, amikor a film már sikeres lett.
A forgatás ideje alatt 17 darab fehér atléta lógott Bruce Willis öltözőszekrényében, mindegyik éppen az aktuális jelenetnek megfelelő szakadásokkal, kosz- vagy éppen vérfoltokkal. 2007-ben a színész az egyik trikót a Smithsonian Múzeumnak adományozta, ahol jelenleg is számos filmes relikviát őriznek.
A rendező extra hangos vaktöltényeket rendelt, hogy a forgatás még realisztikusabb legyen. Ennek eredményeként abban a jelenetben, amikor McClane egy tárgyalóasztal alól lövöldözik, Willis kisebb halláskárosodást szenvedett a fegyver közelsége és a töltények visszhangja miatt. De Alan Rickman sem szerette a fegyveres jeleneteket. Színpadi színészként nem volt hozzászokva a lövések zajához, így, ha figyelmesen nézzük, Grubernek egyszer sem látszik az arca, ugyanis a színész mindig visszahőkölt és becsukta a szemét, amikor meghúzta a ravaszt.
A Die Hard kifejezést nehéz lefordítani, de ha megpróbálnánk, valami olyasmit jelentene, hogy Nehéz megölni őt vagy Lassan hal meg. Éppen ezért más országokban meg sem próbálkoztak ezzel, hanem teljesen új címet kapott. Spanyolországban A kristálydzsungel, Lengyelországban Az üvegcsapda, míg Franciaországban Kristálycsapda a címe. Ehhez képest a magyar Drágán add az életed egész ütősre sikerült.
Willis nagy mókamester volt és folyamatosan szórakoztatta a stábtagokat a felvételek alatt. Eredetileg poénból mondta ki a „Jippijajé, ...!" kezdetű ikonikus sort egy próbafelvételen, nem is sejtve, hogy az elszólás nem csak a film, de az egész filmtörténelem legikonikusabb darabja lesz. Ráadásul a mondást a Premiere magazin 2007-ben a „The 100 Greatest Movie Lines" (A 100 legjobb filmes egysoros) listájának 96. helyére szavazta be.
Forrás: Disney+
Ez is érdekelhet:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.