„Minek menjek orvoshoz, ha semmi bajom?” – teszik fel maguknak gyakran a kérdést az erősebb nem képviselői. Pedig a kor előrehaladtával bizonyos betegségek kialakulásának gyakorisága a férfiaknál is növekvő tendenciát mutat. A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel segíti a korai diagnózist, ami a sikeres kezelés szempontjából kulcsfontosságú.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 éves kor felett is megjelenhet. Korai fázisban gyakran tünetmentes, majd elsősorban vizelési panaszokat okoz. Ettől eltérő a prosztatarák, amelynek korai felismerése érdekében 40 éves kor felett évente javasolt a szűrővizsgálat (egyebek mellett a PSA-szint mérése). A prosztatagyulladás egy fiatalokat is érintő, krónikus, hullámzó intenzitású, változatos tünetegyüttessel járó, az életminőséget rendkívül rontó állapot.
A szív- és érrendszeri, azaz kardiovaszkuláris betegségek többnyire az artériákban felhalmozódó zsírlerakódásokkal és vérrögök képződésével állnak összefüggésben. A 40-50 éves kor közötti férfiak esetében a merevedési zavar a szív- és érrendszeri betegség jele is lehet. Ebben az esetben az urológus mellett egy kardiológus is sokat segíthet a tünetek enyhítésében.
Talán sokan úgy gondolják, hogy a melanoma tipikusan a nők betegsége, pedig ez a daganattípus a férfiakat is érintheti. A rosszindulatú bőrdaganat kialakulásában szerepet játszhatnak a környezeti hatások, a genetikai tényezők és a beteg immunológiai státusza. Évente legalább egyszer érdemes egy bőrgyógyászt felkeresni, lehetőleg még a melanomát ingerlő, napfényes hónapok előtt. Ilyenkor az orvos feltérképezi az összes képletet a bőrünkön, és eltávolító műtétet javasolhat, ha kórosnak ítél valamit.
A vashiány a férfiak esetében is jellemző
A vashiány bizony nem csupán a nők „kiváltsága”. Bár a férfiaknak kevesebb vasra van szükségük, mint a nőknek, mivel kevesebb vasat veszítenek, de a nyomelem folyamatos pótlása számukra is elengedhetetlen. Sajnos azonban a férfiak többsége a végsőkig halogatja az egészségügyi vizsgálatokat, és csak akkor fordul orvoshoz, ha már tényleg nagy a baj. Az erősebb nem képviselői egy munkahelyi vagy otthoni baleset (barkácsolás, kertészkedés, villanyszerelés) során bekövetkező sérülésre is azt mondják, „ebcsont beforr”, és csak a legvégső esetben mennek orvoshoz vagy kórházba. Nem mindig veszik komolyan a figyelmeztető jeleket.
Pedig a tartósan kezeletlen vashiány hosszú távon súlyos egészségproblémákhoz vezethet, ezért nem szabad félvállról venni, mert magától nem fog megszűnni.
A vas valamennyi szervünk működéséhez szükséges, segít abban, hogy energikusak legyünk, tudjunk koncentrálni, de hozzájárul a gyomor-bélrendszeri folyamatok és az immunrendszer megfelelő működéséhez is.
Mikor kell vashiányra gyanakodni?
A vashiány tünetei sokszor alattomosan, lassan alakulnak ki, ezért nehéz a betegség korai felismerése. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fáradtság, gyengeség, letörtség, sápadtság. Emellett megjelenhet hajhullás, körömtöredezés, hideg végtagok és akár fülzúgás is, ami további pszichés tünettel járhat. Ezenkívül étvágytalanság vagy épp annak ellenkezője is jellemezheti a vashiányos állapotot, és nem ritka a nyelvégés, fájdalmas nyelészavar sem. Gyermekeknél késleltetheti a fejlődést és figyelemzavart is okozhat, ezért náluk még fontosabb, hogy időben kiderüljön a probléma.
Férfiaknál a vashiány, vagy annak súlyosabb formája, a vérszegénység kialakulhat a gyomor- és béltraktus elhúzódó vérzése kapcsán is, ami például aszpirin és más nem-szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése miatt is bekövetkezhet.
De remek példa erre a 39 éves Zoltán esete is, aki hosszú ideje küzdött a vérző aranyerével, ám annyira szégyellte betegségét, hogy inkább csöndben szenvedett, nem kért segítséget, végül teljesen legyengült állapotban került csak szakemberhez. A felesége támogatta be a rendelőbe, mert egyedül a járás is nehezére esett. Mint kiderült, az állandó vérzés miatt vashiányos vérszegénysége lett.
Megelőzés táplálkozással
Megelőzésként elegendő lehet a kiegyensúlyozott, vegyes étrend követése, amely magában foglalja egyebek mellett a vasban gazdag vörös húsokat, májat, spenótot, lencsét, valamint a vasfelszívódást segítő, C-vitaminban gazdag ételeket.
A felnőttek vasbevitelének javasolt mennyisége átlagosan 10-15 mg naponta. A vas számos élelmiszerben megtalálható, például különböző húsfélékben és a májban. A vasellátottság a vasbeviteltől, -felszívódástól és -veszteségtől függ. Bizonyos élelmiszerek és italok, illetve a bennük lévő ásványi anyagok és nyomelemek csökkentik a vas felszívódását (pl.: rostos ételek, tea, kávé, korpa, kalcium, réz), míg mások elősegítik azt (C-vitamin). A megelőzés érdekében tehát javasolt változatos, vasban gazdag étrendet követni.
Kezelés vaspótlással
Vashiány, vagy annak súlyosabb formája, a vashiányos vérszegénység esetén azonban magas vastartalmú vaspótlók szedésére van szükség, a hiány megszüntetésére önmagában a táplálékvas nem elegendő.
A vaskészítmény kiválasztásánál vedd figyelembe a készítmény elemivas-tartalmát, a felszívódás mértékét, a beépülés hatékonyságát, az esetleges mellékhatásokat és az alkalmazás időtartamát. Vashiányod igazolásához és a megfelelő vaspótló készítmény kiválasztásához fordulj szakemberhez.
A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.
Hirdetés
A Maltofer rágótabletta és szirup vény nélkül kapható, vas(III)‑hidroxid‑polimaltóz-komplex tartalmú gyógyszerek.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.