7 világsztár, aki katonák közt nevelkedett

Vadas Judit

2013.12.13.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Talán nem is gondolnád, hogy hány ismert ember - filmcsillag, énekes - nőtt fel olyan családban, ahol a szülők valamelyike katonai szolgálatot teljesített. Íme, néhányan azok közül, akik a gyerekkorukat szigorú vasfegyelemben és katonás rendben töltötték.

Azt például tudtad, hogy Jessica Alba édesapja az amerikai légierőnél, míg Christina Aguilera édesapja az amerikai hadseregnél szolgált? Reese Witherspoon egy alezredes lánya, de Bruce Willis édesapja is katonaként dolgozott hosszú évtizedekig.

Jessica Alba, Christina Aguilera, Reese Whiterspoon, Bruce Willis Forrás: AFP

Julianne Moore-nak már a születése sem volt mindennapi, ő ugyanis egy Fort Bragg nevű, észak-karolinai laktanyában látta meg a napvilágot, Peter Moor Smith volt ejtőernyős, későbbi ezredes és katonai bíró lányaként. Az amerikai profi golfozó, Tiger Woods édesapja, Earl Woods alezredes volt az amerikai hadseregnél, és annak idején a vietnami háborúban is volt bevetésen. Peter Sarsgaard, a Kéjjel-nappal, a Lovelace és a Blue Jasmin szexi sztárja pedig a Scott Air Force bázisán született Illinoisban, mert édesapja, John Dale Sarsgaard a légierőnél mérnökként dolgozott, és éppen ebben a városban teljesített szolgálatot.

Julianne Moore, Tiger Woods, Peter Sarsgaard Forrás: AFP

Takács Nóra, a Hogyan legyek jó nő? sorozat háziasszonya

"Az édesapám alezredes volt, nemrégiben ment nyugdíjba. A családunk életét alapvetően meghatározta az apukám foglalkozása - egyrészt azért, mert a rendszeres áthelyezései miatt sokszor költöztünk, másrészt pedig azért, mert a szabályok betartásához fűződő viszonya és a rendszeretete automatikusan belénk ivódott: a húgom és én is rendszerető gyerekek voltunk és ilyen felnőttekké is váltunk. Nálunk például a mai napig természetes az, hogy ha nyaralni indulunk, reggel nyolckor már mindenki készen áll, még akkor is, ha bőven ráérnénk délután elindulni. Sőt, az apukám még vissza is számol: T mínusz 1 óra az indulásig - ezt persze viccesen teszi és mi sem vesszük annyira komolyan. Valószínűleg azt is neki köszönhetem, hogy nincs még egy olyan nő a világon, aki olyan hamar el tud készülni reggelente, mint én - egyértelműen állíthatom, hogy csakis pozitív hozadéka van annak, hogy ilyen közegben nevelkedtünk."

Megkérdeztük a Life.hu szakértőjét, Gazdag Enikő pszichológust arról, hogy milyen gyerekkora van annak, aki ilyen családba születik, nagyobb-e az elvárás a gyerekekkel szemben egy ilyen közegben és előfordulhat-e, hogy éppen ezért lettek ennyire sikeresek az érintettek.

"Egy hivatásos katona személyisége erős, fegyelmezett, és jellemző rá a férfias tulajdonságok túlhangsúlyozása - sokszor nárcisztikussá is válik az illető. Ennek köszönhetően a vele élőktől - gyerekeitől, unokáitól - feltehetően rendet, fegyelmet követel meg. A gyerekekben, ha ráadásul ilyen elveket követelő intézménybe járnak, még jobban rögzül a szabályok tisztelete. Mint ahogyan minden adottságnak, tulajdonságnak megvan az előnye és a hátránya is, így a szigorú nevelésnek is: egyrészt fegyelmezetté tesz, másrészt viszont - negatív esetben - mindez túlzott szabálykövetésben nyilvánul meg. Egy ilyen közegben nevelkedett gyerek - mivel a későbbiekben a szabály- és normakövetés lesz rá jellemző - önmagával szemben is nagy elvárásokat fog támasztani, ami ha kitartással párosul, sikeres felnőtté válhat, de egy kevésbé szorgalmas illető esetében ez pszichés problémákban manifesztálódhat - például kényszerbetegségben, szorongásban.”

Megdöbbentő számadatok

A kutatók 4,3 millió orvosi adatot vizsgáltak át 2003 januárjától 2006 decemberének végéig az Egyesült Államokban. A statisztikákban 307 520 gyerek is szerepelt, és 17 százalékuknál találtak az adatok között valamilyen pszichés zavart. Depresszió 5,6 százalékukban fordult elő, viselkedési zavarokat csaknem öt százaléknál találtak, és ugyanilyen gyakran észleltek nyugtalanságot és alvászavart. A pszichés zavarok miatt nyilvántartásba kerülő gyerekek szüleinek 62 százaléka teljesített legalább egy esztendeig katonai szolgálatban, főleg Afganisztánban vagy Irakban. A gyerekek életkorát, nemét és lélektani jellemzőit figyelembe véve egyértelműen az derült ki, hogy minél hosszabb időt töltött a szülő a háborús színhelyek valamelyikén, annál nagyobb volt a lelki zavarok esélye.