Tarolt a Magyar Mozgóképfesztiválon a Tündérkert, amely rehabilitálta Báthory Erzsébetet

A szakmai díjeső mellett, a nézők figyelme is a Megafilm Service alkotásain volt az idei Moz.Go – Magyar mozgóképfesztiválon. A legsikeresebb történelmi kalandfilmsorozatból, a Tündérkertből a harmadik epizódot, Az áruló jutalma című részt láthatták a nézők a rendezvényen. A vetítés után Helmeczy Dorottya producer, Horváth András Dezső forgatókönyvíró és a főszereplő, Katona Péter Dániel mesélt. 

"A sorozat két hétig volt a Netflixen a tíz legnézettebb sorozat között, a Duna TV-n pedig bekerült a harminc legnézettebb műsor közé. Gyártóként mindig nagy izgalom figyelni, ahogy a nézők reagálnak. Rengeteg szenvedélyes visszajelzést kapok róla a mai napig, és ha látom, hogy kibillentettük a nézőt a komfortzónájából, akkor az nagyon jó érzés" – mondta el Helmeczy Dorottya. 

A Tündérkert rehabilitálta Báthory Erzsébetet

A Báthory Gábort játszó Katona Páter Dániel többek között arról beszélt, hogy egy színész akkor lehet hiteles, ha a szerepet magából próbálja megformálni, vagyis a karakterré válik, nem pedig eljátssza azt.  "Nem könnyű könyv az Erdély-trilógia, az első kötet csaknem ötszáz oldal" – idézi a Magyar Nemzet Horváth András Dezső forgatókönyvírót az előkészítési folyamatról. "A 2018-ban kezdődő munka első hat hónapja azzal telt, hogy kiválasszuk azokat a történelmi jeleneteket, amelyeket meg tudunk valósítani. Születtek olyan karakterek, akik Móricznál kisebb hangsúlyt kaptak, de mi filmes szempontból izgalmasnak találtuk. Ilyen például Báthory Erzsébet, aki nálunk amellett, hogy nagyhatalmú, de egy nagytudású gyógyító asszony is" – tette hozzá. 

A veszprémi várbörtön

Autentikus helyszínen, az egykori veszprémi várbörtön udvarán vetítették a Cella – Letöltendő élet antológiasorozat 1992 című epizódját, ami a magyarországi olajszőkítések maffiaháborús időszakában játszódik. A közönségtalálkozón Annus Péter line producer, Bendi Balázs forgatókönyvíró, a sorozat ötletgazdája és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros mesélt. Bendi Balázs szándéka az volt, hogy a bűn világát mutassa be, és ehhez keresett keretet. A nyolc részes antológia kétszáz év történelmét dolgozza fel, fikciós történeteken keresztül, 1848-tól napjainkig. "Azt gondoltuk, könnyebbség lesz a nyolc epizódot egy helyszínen leforgatni, amit csak be kell rendeznünk az adott korszakhoz" – nyilatkozta át a szót Annus Péter. "Később rá kellett jönnünk, hogy a legapróbb részlete is mesélni tud ezeknek a falaknak, mint egy állandó szereplője a sorozatnak, ezért a legapróbb részletekig kellett változtatni rajtuk szinte minden epizódnál, hogy korhűek és hitelesek legyenek" - tette hozzá. 

Márkusné Vörös Hajnalka elárulta, hogy amikor az első pár kockát megnézte a sorozatból, felkiáltott: „Te jó ég, ez a veszprémi börtön!” "Szóval ennyire jól sikerült az alkotóknak a hiteles megjelenítés" – összegezte a levéltáros. 

Herczeg Ferenc a filmvásznon

Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar mozgóképfesztivállal párhuzamosan futó Könyv-bor-jazz fesztivál vendégeként a Majdnem menyasszony című film alkotói. Somogyi György forgatókönyvírónak ez már a harmadik Herczeg Ferenc filmes adaptációja volt. Az író elmondta, hogy jeleneteket és karaktereket vontak össze, szűkítették időben a történetet, és olyan pillanatokat is beletettek a filmbe, amelyek az eredeti regényben nem voltak benne.

Filip Fruzsina elárulta, neki ez volt az első line produceri munkája, a Marikát játszó Kelemen Hannának pedig az első filmes főszerepe. "A film arra világít rá, hogy nőként hozhatunk szabadon döntést, és döntsünk is, mert a határ a csillagos ég" – mondta a line producer.

 Hajdu Tibor, aki ifj. Toll Jenőt alakítja, lubickolt a szerepben. "Mindig szerelmes férfiakat játszottam eddig, most voltam életemben először negatív figura. Toll Jenőként végre gonoszkodhattam egy kicsit" – nevetett a színész.