Karády Katalin és pályatársai – filmsztárok a háború árnyékában

Karády Katalin neve ma is összefonódik a háborús Magyarország emlékezetével. Az 1930-as és 1940-es években ő volt a magyar filmipar egyik legnagyobb csillaga, énekesnőként és színésznőként is ikonikus alakja a korszaknak. A második világháború azonban nemcsak a mindennapi életet forgatta fel, hanem a magyar filmsztárok karrierjét és sorsát is. Karády Katalin és pályatársai nemcsak a filmvászonra, hanem a történelem kegyetlen valóságába is belekerültek.

Karády Katalin – A végzet asszonya és a háború szimbóluma

Karády Katalin 1910-ben született és az 1939-es Halálos tavasz című film hozta meg számára az igazi áttörést. A filmben egy titokzatos, érzéki nő szerepét alakította, amivel azonnal belopta magát a közönség szívébe. Karády nemcsak színészi tehetségével, hanem énekhangjával is elbűvölte a közönséget – híres dala, a Hamvadó cigarettavég ma is a korszak egyik legismertebb slágere.

Karády a filmvásznon a "végzet asszonyát" testesítette meg, egy titokzatos, erős és elérhetetlen nőt, aki mindig a tragédia szélén áll. Ez a szerepkör, amelyben a magyar filmipar előszeretettel ábrázolta, egyfajta menedéket jelentett a közönség számára a háború szörnyűségei közepette. Azonban Karády élete és karrierje hamarosan maga is a háború áldozatává vált. A háború alatt Karády nem csak úgynevezett zsidókapcsolatai miatt lehetetlenült el. A legenda szerint a díva megmentett egy csapat menekülő gyereket, akiket sokáig az otthonában gondozott. Karádyt a Gestapo letartóztatta és hónapokon át kínozta. Ez az időszak végérvényesen megpecsételte karrierjét Magyarországon. A háború után már nem tudott visszatérni régi népszerűségéhez, és az 1950-es évek elején végleg elhagyta az országot, hogy később New Yorkban telepedjen le, ahol visszavonultan élt.

Kabos Gyula – A nevetés mestere, akit elhallgattattak

Kabos Gyula, a magyar kabaré és filmvígjátékok legendás alakja, a háború másik tragikus sorsú szereplője volt. A Hyppolit, a lakáj című filmben nyújtott felejthetetlen alakítása révén vált a magyar vígjáték megkerülhetetlen figurájává. Sajátos humorával, mimikájával és kedves esetlenségével mindenkit megnevettetett, és a magyar közönség imádta.

A háború alatt azonban Kabos Gyulát származása miatt egyre jobban szorongatták, zsidó származásúként nem kapott szerepeket, és végül 1940-ben elhagyta az országot. Az Amerikába emigrált Kabosnak azonban már soha nem adatott meg, hogy visszatérjen a magyar filmgyártásba. New Yorkban élt, ahol felemésztette lelkét a fájdalom, amit karrierjének elvesztése okozott. Kabos Gyula végül magányosan hunyt el 1941-ben, mindössze 54 évesen. Sorsa a magyar filmvilág egyik legszomorúbb fejezete lett.

Jávor Pál – A szívtipró, akit a politika sújtott

Aki Amerikában Marlon Brando, a franciáknak Alain Delon volt, azt itt, Magyarországon úgy hívták, Jávor Pál. Jávor Pál a háború előtti magyar filmek egyik legnagyobb szívtiprója volt. Repesett a szíve az Ág utca 2-ben Karády Katalinért a Halálos tavaszban, szívszaggatóan énekelt a Dankó Pist a című moziban és bárkinek elrabolta a szívét a 30-as, 40-es évek romantikus filmjeiben.  Karizmatikus megjelenése, férfias sármja és tehetsége miatt a nők bálványa volt. Az olyan filmek, mint a Hippolit, a lakáj vagy a Két fogoly óriási sikert arattak, és Jávor Pált az ország első számú filmsztárjává tették. Azonban a háború és a politikai helyzet őt sem kímélte.

Jávor hiába volt a kor férfiideálja. Nyíltan szembeszállt a nácizmussal, és nem volt hajlandó antiszemita propagandafilmekben szerepelni, ami miatt őt is üldözték a hatóságok. 1944-ben letartóztatták, és a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták. Bár túlélte a háborút, karrierje sosem tért vissza a régi fényéhez. A politikai üldöztetések, a háború utáni nehézségek és egészségi problémái miatt az 1950-es években már csak ritkán szerepelt a filmvásznon. Jávor Pál emigrált az Egyesült Államokba, ahol kapott ugyan néhány szerepet, de a honvágy elhatalmasodott rajta, így hazatért. Itthon ugyan rengeteg szerepet kapott, de a megpróbáltatások nem csak a lelkét, hanem a testét is megviselték. Jávor Pál 1959-ben, 58 évesen hunyt el, halálát gyomorrák okozta.

Tolnay Klári – A tehetség és túlélés szimbóluma

Tolnay Klári a háború alatt és után is a magyar színházi és filmes élet meghatározó alakja maradt. Tolnay sokoldalú színésznő volt, aki drámában és vígjátékban egyaránt brillírozott. A háború alatt bár számos nehézséggel nézett szembe, ő volt az egyik azon kevés színész közül, akiknek sikerült a háború után is jelentős karriert építeni. Több, mint száz filmben szerepelt, így együtt játszott kora összes jelentős színművészével, színpadi szerepeinek köszönhetően pedig tartalmas, értékes színházi karrierben volt része. 

Tolnay színpadi és filmes tehetségét nemcsak a magyar közönség, hanem a szakma is elismerte, és több évtizeden átívelő pályafutása során számos díjat és kitüntetést nyert el. Túlélte a politikai változásokat, és bár a háború megviselte a magyar filmipart, Tolnay karrierje a nehéz időkben is ragyogott, élete végéig aktív maradt, rajongói pedig mindvégig imádták.

Háborús csillaghullás

A második világháború Magyarországon nemcsak politikai és társadalmi katasztrófa volt, hanem a kulturális életet is súlyosan érintette. A magyar filmsztárok, akik korábban a közönség kedvencei voltak, hirtelen politikai nyomás alá kerültek, és sokuk karrierje megsemmisült. Az üldöztetések, letartóztatások, emigráció és a háború súlyos testi-lelki következményei mind-mind részei voltak a korszak szomorú történetének.