Vigyázz! Rákkeltő anyagok a gyerekruhákban

Razziázott a Greenpeace

2012 november végén fehér ruhás alakok lepték el itthon egy ismert ruhamárka üzleteit. Különböző hordókat hoztak, és a káros anyagokról tartottak előadást. Tették mindezt kampányuk részeként azért, mert kiderült, hogy a márka gyerekfarmerjai veszélyes, hormonkárosító és rákkeltő festékanyagokat tartalmaznak. A Greenpeace összesen 27 ország 140 ruházati termékét vizsgálta meg alaposan laboratóriumban, s nagy márkák is elbuktak a vizsgán: a ruhák kétharmada súlyosan egészségkárosító anyagokat tartalmazott. Nálunk összesen négy márkaüzletben vásároltak mintadarabokat, melyből három ártalmas anyagokat tartalmazott. A kutatás háromféle vegyülettípusra terjedt ki, melyek mellesleg az Európai Unión belül rég be vannak tiltva, de Dél-Ázsiában, ahol a nemzetközi ruhamárkák olcsón készíttethetik ruháikat, még nem: vizsgálták az azofestékek szintjét, melyek idővel rákkeltő anyagokká bomlanak, a jól ismert ftalátokat, melyek hormonkárosító hatásukról hirhedtek, és a hasonló hatású nonil-fenol-etoxilátokat, melyeket a textilek kikészítésénél alkalmaznak. A vizsgált négy hazai minta közül egyedül a gyermekbugyi volt mentes káros anyagoktól, a gyermekfarmer anyaga viszont a háromból két veszélyes vegyületet is nagy mértékben tartalmazott.

Ruhaipari vegyszerek: a sok festéknek bőrünk látja kárát

Nem véletlenül van veszélyben a ruhákat gyártó munkások egészsége: a rengeteg vegyszer, melyekkel az anyagokat kezelik, sem a környezetnek, sem az emberi szervezetnek nem tesz jót. Ráadásul ezek a káros anyagok benne maradnak a szövetben, így mikor az a bőrünkhöz ér, mi is kapunk egy adagot a kemikáliakoktélból. További rossz hír, hogy a ruhagyártás folyamatában nemcsak a Greenpeace által vizsgált háromféle vegyület, hanem a DNS-károsító, allergén formaldehid, a rákkeltő bróm-, króm- és klórvegyületek, nehézfémek, kőolajszármazékok, rákkeltő oldószerek is felbukkannak. Mindez azért lehetséges, mert az európai vagy amerikai szabályok nem vonatkoznak a kínai, bangladesi, thaiföldi, pakisztáni, indiai vagy törökországi gyárakra, így arrafelé előfordul, hogy az adott folyó, melybe tisztítatlanul engedik a szennyező kemikáliákat, egyik nap sárga, másik nap kék, az épp beleöntött szennyvíz miatt. Az ottani munkások egészsége és a környezet tisztasága eltörpül a profit mellett, mi pedig hordjuk a vegyszeres ruhákat, mivel az import árukra egyszerűen nem vonatkozik az EU-s szabályozás.

Egy jó alternatíva: biopamut és biogyapjú

Ahogy a fogyasztóknak egy ponton elege lett a növényvédő és rovarirtó szerekkel kezelt élelmiszerekből, úgy jelent meg az igény a káros anyagoktól mentes biopamut és biogyapjú anyagokra. A biopamut gyártásánál csak olyan gyapotot használnak, melyet nem műtrágyáztak, nem kezelték emberi szervezetre káros vegyszerekkel, és a használt festékek is növényi vagy állati eredetűek, illetve káros vegyszerektől mentesek. A biogyapjúnál az állatok tartására is odafigyelnek, a birkák ökolegelőt kapnak növekedésserkentők helyett, a gyapjú pedig nem megy át a mesterséges és káros optikai fehérítésen sem. Az organikus textíliák pedig egyre kelendőbbek, főleg a baba- és gyermekruhák között, hiszen legalább az apróságokat igyekszünk megvédeni a kemikáliáktól. Ilyen ruhákat gyerek- és felnőtt méretben egyébként hazánkban is egyre több helyen beszerezhetünk, csak figyeljük az Öko-Tex Standard 100 címkét, mely garantálja, hogy az adott ruha mentes a veszélyes vegyi anyagoktól, pH-semleges és még színtartó is, vagy a Naturtextil IVN jelzést, mely azt jelöli, hogy a ruha szigorúan bio művelésű természetes szálakból készült, ártalmas anyagoktól mentesen. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor már azzal előbbre jutottunk, ha hazai gyártóktól vásárolunk, mivel itthon sokkal szigorúbb szabályok érvényesek, mint Keleten.