Boglya, Miska és vadas is lesz a Magyar Pavilonban az Oszakai Világkiállításon

Bemutatták az Oszakában, Japánban megrendezésre kerülő világkiállításra készülő Magyar Pavilont. A február 24-én délelőtt megrendezésre kerülő sajtótájékoztatón a pavilon kreatív koncepciójáról, épületéről, kulturális hátteréről is szó esett a formaruhák és gasztronómiai különlegességek mellett. A kb. 6 hónapon át látogatható expón Magyarország több mint 160 másik ország mellett fogja képviseltetni magát egy olyan épülettel, mely a boglyát, az erdőket és a magyar népdalokat idézi meg vizuális módon, zenével, illatokkal, és a magyar konyha jellegzetességeivel. A kreatív szakemberek elárulták, hogy céljuk volt egy koncepció létrehozása, amelyben felismerhetők a japán és a magyar kultúra párhuzamai. A két kultúra összefonódását megidézik a formaruhák és a pavilon épülete is. Részletek a cikk további részében árulunk el.

A Magyar Pavilon koncepciójának részleteit a szakemberek ismertették

A sajtótájékoztatón bemutatót tartott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember, Ördögh László kreatív szakember, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója, Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója, Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse, illetve Bódi Boglárka, a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.

A jövő társadalma és a közös értékek

Az oszakai világkiállítás témája a jövő társadalma, amelyhez Magyarország is kapcsolódik gazdag kulturális örökségével. A Magyar Pavilon tervezésének koncepciója során a kreatív készítők figyelembe vették a japán és a magyar kultúra között fellelhető párhuzamokat, illetve a magyar kultúra ismert elemeit a japán kultúra figyelembevételével, egyes részletek átemelésével készítette el. „A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A Pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából.” – emelte ki Drozsnyik Dávid.

A sajtóközlemény beszámolt arról, hogy kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg. „A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információ-szerzésen alapuló megközelítés helyett a zene univerzális nyelvén keresztül.” – részletezte a koncepcióalkotás hátterét Ördögh László kreatív szakember.

Erdő, boglya és a magyar természet találkozása

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: „Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre.” Hozzátette: „ A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a „Bolyongó”, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a „Zengő Dómban” egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg."

A Zengő Dóm élményt a sajtótájékoztató résztvevői is megtapasztalhatták. Koós Réka éneklése közben izgalmas fényjáték és különleges látvány tette élvezetessé az előadást. Oszakában több magyar népdalénekes fog gondoskodni a vendégek Magyar Pavilonban szerzett jó tapasztalatairól.

Magyar tervező és magyar műhelyek gondoskodnak a formaruhákról

A Pavilonban dolgozó kollégák egységes megjelenése kulcseleme a koncepciónak. Bódis Boglárka, elismert magyar tervező álmodhatta meg a kollekciót. „A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele."- írja a sajtóközlemény. A helyszínen készített interjúnk során a tervező elárulta, hogy számára igazi öröm volt az alkotás:  „Igazi szerelemprojekt volt nekem a pályázat. Rajongok a japán kultúra iránt, és nagy hatással van rám. Egy olyan kollekciót képzeltem el a pályázatra, amely európai hangulatú, mégis vannak utalások a japán kultúrára apró formákban elrejtve a ruhákban. Fontos volt számomra a történetmesélés, illetve hogy ne erőltetetten magyar kollekció legyen, hanem legyen friss és 21. századi. A márkám alapesztétikája is szerepel a kollekcióban, mert nem akartam más lenni, csak hozzáadni azokat az elemeket, amelyek a koncepciót egységessé teszik.”

Vadas, túrógombóc és a tokaji borok is helyet kapnak

„A Pavilon szívében található Miska Kitchen&Bar egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, amely tradicionális, de sokszínű magyar fogásokat és hagyományos ízeket kínál. Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legkiválóbb borait kóstolhatják meg a vendégek. A bor és a hungarikumnak számító szódavíz kombinációjából létrejött fröccs a borbár ikonikus frissítőjeként szerepel a választékban.” – ismertette Csapody Balázs.

Miska, a kabala

A Miska-kancsó az 1970-es években lett népszerű turisztikai látványosság Magyarországon, így a Magyar Pavilon kabaláját erről a különleges és több mint 200 éves múltra tekintő tárgyról mintázták. A Magyar Pavilon ajándékboltjában számos Miskát, és párját, Mariskát bemutató szuvenírrel távozhatnak majd az ide látogató magyar kultúra rajongók.