Vegyszerek nélkül is lehet makulátlan a lakás

Elnézve a fürdőszobaszekrényben lapuló háztartási tisztítószerek sokaságát, ezeket a környezetünkre és szervezetünkre is veszélyes vegyszereket, elhatároztuk: megpróbálunk megszabadulni a nagyjától, és más, szelíd, nagyanyáinknál már jól bevált, de elfeledett, tisztításra alkalmas anyagokkal próbáljuk helyettesíteni őket.

A hogyanról internetes segédanyagokból és egy tapasztalt autentikus forrásra támaszkodva tájékozódtunk. Szobánk átlagosan koszos, portörlésen kívül ablakpucolás, felmosás, bútorfényesítés, és egy-két folt eltávolítása a feladat. A szakavatottak szerint ecetre, citromlére, szódabikarbónára, olívaolajra és teafaolajra van szükségünk egy általános szobai takarításhoz. Ezek közül a teafaolaj és - nagy meglepetésünkre - a szódabikarbóna beszerzése okozott némi fejtörést. Előbbihez egy gyógyszertárban jutottunk hozzá, utóbbi beszerzésénél viszont elvéreztünk, és végül az otthoni tartalékok mentettek meg a további utánajárástól, a gyógyszertáros kisasszony szerint ugyanis vényköteles, az általunk látogatott élelmiszerboltokban pedig hiánycikk volt a bikarbonát. (A dolgot végül nem hagytuk annyiban, és utólag kiderítettük, hogy a szódabikarbóna egyáltalán nem vényköteles, recept nélkül kérhető a patikákban. Ejnye.)

Ablakokat tisztítottunk

A szokásos spriccelős ablaktisztító ezúttal a szekrényben maradt, helyette egy vízzel teli edény, egy szivacs, némi ecet és egy régi újság sietett a segítségünkre. Nagyon koszos ablakra tömény ecetet is használhatunk, de mi úgy ítéltük meg, hogy a miénk az átlagosan retkes kategóriába tartozik, ezért hígítottunk. Az ablakokra száradt port először a vizes szivacs segítségével letöröltük, majd egy tálkába körülbelül fél liter vizet és három evőkanál húsz százalékos ecetet öntöttünk.
Miután a vízzel félig tisztára törölt üveg megszáradt, az egyik csücskét belelógattuk az ecetes elegybe, végigtöröltük vele az ablakot, majd egy másik darabjával nekiálltunk csuszatolni. Így sem volt nehéz, de ha lett volna egy üres, spriccelésre alkalmas flakonunk, beleöntöttük volna az ecetes vizet, mert így könnyebben tudtunk volna vele dolgozni. Az eredmény magáért beszélt: az ablakunk foltmentes, csillogó lett, és még az ecet kellemetlen szaga is elillant. Az ablaktisztító és egy flakon ecet árát összehasonlítva, ablakfronton árban is jobban kijövünk a természetes, környezetkímélő variációval.

Bútorápolás olívaolajjal

Szigorú tekintetünket az ápolatlan és koszos fafelületekre vetettük, és bútorápoló folyadék helyett ezúttal egy üveg olívaolajat rántottunk ki a szekrényből. Azt már korábban is tudtuk, hogy az olaj egészséges és finom is, ráadásul a bőrnek is jót tesz, és fogfehérítésben sem utolsó, most egy ismerős által adott instrukció alapján bútorápolóként is bevetettük. Portalanítás után egy tiszta, száraz, valaha pólóként szolgáló rongyra öntöttünk egy keveset, szépen, egyenletesen bekentük az asztallapot, majd rongyunk nem olajos részével fényesítettünk.

Az olaj szépen dolgozott, a felület fényes lett és nyoma sem volt ragacsos, olajos foltnak. Mi ugyan nem kevertünk semmit az olívaolaj mellé, de kísérletezni természetesen szabad: például néhány csepp szabadon választott illóolaj hozzáadásával illatos bútorápolót kutyulhatunk. Ha az asztal felületét foltok is borítják, az olajozás előtt egy teáskanál szódabikarbónát oldjunk fel egy tál vízben, és azzal töröljük át a felületet. Költségek tekintetében első ránézésre a vegyszeres tisztítószerrel járunk jobban, de ha nem a legjobb minőségű olajat használjuk, máris nyert a természetes verzió, ráadásul ismét nem károsítottuk sem a tüdőnket, sem a környezetet.

Folttisztítás szőnyegből, kárpitból

Szkepticizmusunk itt volt a legerősebb, hisz a foltokkal, - főleg, ha nem frissiben kezdünk ellenük dolgozni - még a legjobbnak mondott vegyszereknek is meggyűlik a bajuk. Ezúttal némi szódabikarbónát és egy fél citromot állítottuk csatasorba egy régi kávéfolt ellen. A baleset a matracunkkal esett meg legalább fél évvel ezelőtt, szóval nagy kihívás elé nézett a házi folttisztító. Kis tálkába egy teáskanálnyi bikarbónát nyakon öntöttünk egy fél citrom levével, és a felpezsgett habbal megkezdtük a munkálatokat. Bár több időbe telt, mint a vegyszeres változattal, és az egész keveréket felhasználtuk: a folt eltűnt és költségoldalról is ismét jobban jártunk.

Utolsó lépés: felmosás, fertőtlenítés

Mi a takarítást a felmosással szoktuk befejezni, úgyhogy most sem tettünk másként. Kutyával osztozunk a szobán, ezért a tisztítás mellett fertőtleníteni is szoktunk, általában valamilyen klóros fertőtlenítővel. Ezt most kihagytuk, és utóbbira az autentikus tanácsadónk által ajánlott teafaolajat vetettük be. Mivel kosz is volt bőven, az ecetes flakont ismét meglöttyintettük: körülbelül másfél deci került a vödör vízbe, az olajból pedig tíz cseppet használtunk. Utóbbiból kevesebb is elég lett volna, az ecettel viszont jól sáfárkodtunk, mert a koszfoltok szépen eltűntek. Első szaglásra erősnek találtuk az olaj illatát, de néhány perc múlva szépen eloszlott a szobában, igazi friss, természetes illatot hagyva maga után, az ecet szagának pedig nyoma sem maradt. Költséghatékonyság tekintetében itt rezgett legjobban a léc, a teafaolajat ugyanis elég drágán mérik. Ettől függetlenül szerintünk megéri, elvégre az a takarítás mellett a szépségápolásban is bevethetjük.

Summa summárum meglehetősen szkeptikusan álltunk a vegyszermentes takarításhoz, mert nem hittük, hogy a konyhai hozzávalók lepipálhatják az általánosan használt vegyszereket. Az egyszerű hozzávalók azonban szépen bizonyítottak, lépésről lépésre győztek meg minket arról, hogy érdemes lenne őket komolyabban venni. Sorozatunk következő részében a vizesblokkokat takarítjuk természetes módszerekkel.

Nagy Melinda