Lusta és visszabeszél? - Így lesz kezesbárány a lázadó kamaszból

Mire számítson a szülő, és hogyan érje el, hogy kamaszkorában is elviselhető maradjon a gyerek? Összegyűjtöttük a leggyakoribb problémákat, valamint azokat a módszereket, melyekkel többnyire egyszerűen kezelhetők a panaszok.

Szemtelen és felesel

Amelyik kamasz nem beszél vissza - vagy legalább egyszer nem próbálja meg -, az szinte nem is kamasz, ezzel a problémával tehát szinte minden szülőnek meg kell küzdenie. Mivel egy tinédzsert szinte lehetetlen arról meggyőzni, hogy nincs igaza, a meddő szócsatákat leginkább úgy kerülheted el, ha nem veszed fel a kesztyűt. Éppen úgy viselkedj, mint amikor óvodás korában élvezettel ismételgette a csúnya szavakat. Határozottan, de sosem erőszakosan magyarázd el neki, hogy mit miért csináljon, vagy éppen ellenkezőleg, mit miért ne tegyen.

Ne emeld fel a hangod, maradj nyugodt és türelmes - vagy legalább azok látszatát őrizd meg. Ha látja, hogy a feleseléssel nem ért célt, nem bosszantott fel, előbb-utóbb visszafogottabbá válik - persze, még így is várhat rád néhány kemény menet, mire belátja, hogy a szülők nem azért vannak, hogy tönkretegyék az életét.

Jó, ha te magad is irányt mutatsz számára: amikor hazaérsz, lássa, hogy a kora délutáni órákban azért még muszáj tevékenykedni, de estefelé te magad is pihenj le, és hagyd a kamaszt is kikapcsolni. Ha nagyon nehezen veszi rá magát a feladatokra, segíts neki abban, hogy kombinálod a kellemest a hasznossal: amíg vasal, nézheti a tévét, amíg mosogat, zenét hallgathat.

Csak a barátok érdeklik

A kamaszkor egyik legfontosabb feladata az identitáskeresés. A kamaszok ebben az időszakban újraértelmezik a környezetükkel való kapcsolatot, a szüleik döntéseit, a barátaik szerepét. Utóbbiak ráadásul felértékelődnek: több kutatás is megállapította, hogy kamaszkorban a fiatalok jobban adnak a kortársaik, barátaik véleményére, mint szüleikére. Ezért van az, hogy esetleg a korábbinál kevesebb információt oszt meg magáról a szüleivel a gyerek, és sokkal inkább a barátaival beszéli meg azokat a dolgokat, melyeket a szülőkkel kellene - legalábbis utóbbiak szerint.

Ugyanakkor az is igaz - még ha nem is vallja be a kamasz -, hogy ebben az időszakban van a legnagyobb szüksége a családja támogatására. Rendkívül fontos számára, hogy visszajelzéseket kapjon arról, hogy jól döntött, hogy jól gondolkozik, hogy helyesen cselekedett, valamint arról is, hogy mit rontott el, mit gondolt rosszul. Ám a negatív visszajelzéseket is támogatólag várja, hiszen ne felejtsük el: a kamasz éppen keresi a saját útját, a saját identitását. Éppen ezért igyekezz gyakran beszélgetni vele.

Faggatni nem kell, de minden percben éreztesd a gyermekeddel, hogy mellette állsz, bármilyen kérdéssel fordulhat hozzád. A barátait is tartsd tiszteletben - többek között azért is, mert általuk a gyerek közelében maradhatsz. Ha gyakran felajánlod, hogy átjöjjenek, azáltal a gyermekeddel való kapcsolatodat is biztonságban tudhatod, számára pedig lehetővé teszed, hogy azokkal legyen, akikkel ebben a korban a leginkább szeret.