Ez a félelem azért alakult ki Krisztinában, mert a környezetében szinte minden kismama elhízott, és alig látott olyan példát, ami biztató lett volna: "A babát váró anyukák jelentős része olyan plusz kilókat halmoz fel, amivel aztán éveken át küzdenek, és csak kemény harcok során tudnak megszabadulni azoktól. Ám olyan anyukát is láttam már, aki lassan húsz éve állítja a súlytöbbletéről, hogy az a várandósság következménye."
Krisztina örömmel vállalta a babát és vágyott rá, hogy megszülessen, de nem akarta elfogadni, hogy a várandóssággal kötelezően együtt jár a formátlan test: "A lánykori súlyomhoz képest húsz kilóval voltam nehezebb, amikor megszültem a kisfiamat, pedig próbáltam jól, egészségesen, mértékletesen étkezni. Ügyeltem arra, hogy a babának is jó legyen, meg én se nélkülözzek, mégis felszaladt az a húsz kiló plusz. 72 kilósan szültem, és alig négy kilóval könnyebben - vagyis szinte csak a baba súlyával könnyebben - hagytam el a kórházat, és amikor belenéztem a tükörbe, iszonyatosan kövérnek láttam magam. Mindenki mosolygott ezen, és ezerszer hallottam a páromtól is, a barátoktól is, hogy szép vagyok, soha senki nem szembesített a ténnyel, hogy bizony lenne feladatom a testsúlyom visszaszerzése érdekében, én mégsem éreztem jól magam a bőrömben."
Utáltam vásárolni
Krisztina várandósság előtti ruhatára teljesen használhatatlan lett, hiszen a szülés után még ott volt rajta 16 kiló: "Szűkké váltak a kedvenc farmernadrágjaim, a szexi kis topok közönségesen feszültek rajtam, és amikor tükörbe néztem, az volt a legszörnyűbb, hogy kövérnek láttam a vádlim és a karom. Szóval a régi ruháimat a szekrény aljára száműztem, de újakat venni meg nem volt kedvem. Néhányszor rávettem magam, hogy belevágjak a kalandba, de ahányszor megláttam magam a próbafülke tükrében, annyiszor mentem ki vásárlás nélkül az üzletből. Alig néhány póló, régi pulcsi maradt, amit magamra húzhattam, meg maradt a párom sportgatyája és egy-két kinyúlt pamutnadrág. Persze ez egyrészről jó volt, tudtam spórolni, másrészt egyre jobban feszített, hogy visszanyerjem régi önmagam."
Koplalni tilos!
Krisztina kisfia, Bence születése után egy évvel elhatározta, tesz is valamit azért, hogy visszanyerje egykori formáját: "Én hittem abban, hogy diétával, tudatos táplálkozással menni fog a dolog. Mozogni nem nagyon akartam, a kisfiam mellett nem is nagyon értem rá, ráadásul a kicsi születése ellenére nem hagytam abba a tanulást, így vagy babáztam, vagy a könyvek mellett hasaltam. Elkezdtem keveset enni, sokkal kevesebbet, mint előtte. Azt gondoltam, ha megfelezem az ebédem, az gyors és tartós eredményt hoz. Később ráálltam a zöldségre, aztán a szétválasztó diéta is az étlapra került. Hosszas és sokszor keserves próbálkozások után összesen négy kilótól tudtam megszabadulni."
Zsírégetés kerti munkával
Krisztinának be kellett látnia, hogy ez így kevés lesz, és ráadásul sokszor éhesnek érezte magát. Ahogy nőtt benne az elégedetlenség és a keserűség, úgy csökkent a lelkesedése az új meg új diéták iránt. Le is állt a táplálkozás alapú fogyókúrával, de arról, hogy lefogyjon, nem akart lemondani.
"Időközben leérettségiztem, felvettek arra a főiskolára, arra a szakra, ahová kislány korom óta szerettem volna bekerülni, és ez új erőt adott. Azt gondoltam, ha alig húszévesen, egy kisgyerekkel az életemben képes vagyok elérni egy gyerekkori álmot, akkor nem létezik, hogy néhány kilótól ne tudjak megszabadulni. Esténként elkezdtem futni, néha erősítő gyakorlatokat végeztem a lakásban, de ami igazán segített - és ez most lehet, sok fiatal nő számára meghökkentő lehet -, az a munka volt: a kerti munka faragta le a plusz kilókat.
ADJ ERŐT MÁSOKNAK! TE HOGYAN FOGYTÁL LE? |
Kertészmérnöknek tanulok, így nem is esett messze a tanulmányaimtól a feladat, vagyis hogy a suli meg a baba mellett rendszeresen segítsek a páromnak is, aki kertek rendben tartásával, parkosítással foglalkozik. Amikor tudtam, amikor lehetett, mentem én is: füvet nyírtam, virágokat ültettem, locsoltam, gereblyéztem, talajt egyengettem. Három hónap alatt 12 kilót fogytam le, jelenleg 52 kiló vagyok, és ezt most már lassan fél éve tartom is.
Imádom ezt az érzést, hiszen amellett, hogy fizikailag és lelkileg erősnek érzem magam, az összes régi ruhámba ismét beleférek. Nem kell cipőkanál a kisszoknyákhoz, ráadásul nem ellenségem többé a próbafülke tükre sem. És azt hiszem, a már hároméves kisfiam is szépnek lát."
Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és életmódprogramunk! REGISZTRÁLNI SZERETNÉK! Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon! |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.